Új adót vezet be a kormány (bővített)

Bevándorlási különadót kell fizetnie a bevándorlást segítő szervezeteknek - egyebek mellett ezt tartalmazza az Országgyűlés elé kerülő adótörvény a Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint.

Szabó Zsuzsanna, 2018. június 19. kedd, 14:32

Fotó: Shutterstock

A pénzügyi tárca külön közleményben hívta fel a figyelmet arra a módosításra, amely a kedden az Országgyűlés elé kerülő adótörvénybe kerül bele és amely szerint adópolitikai eszközökkel is fellépnének a "migráció szervezése" ellen a jogi határzár és a megerősített határvédelem, illetve a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás és a "Stop Soros" törvénycsomag mellett.

A Stop Soros szavazás elhalasztását kérte a Velencei Bizottság

A PM azzal indokolja a döntést, hogy az "illegális migráció elleni védekezés jelentős pénzügyi terheket jelent a magyar költségvetésnek, így közvetve a magyar embereknek. Ezért a kormány azt javasolja, hogy a közteherviselés jegyében a bevándorlást segítő szervezetek fizessenek bevándorlási különadót, amelynek mértéke 25 százalék." A bevándorlási különadóval kapcsolatos feladatok az adóhivatal hatáskörébe tartoznak majd.

Ki fizesse az új adót?

A bevándorlási különadót a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatásának értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka - írta az MTI az adótörvényre hivatkozva. Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába. Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

A "Stop Sorosból" eltűnt, az adótörvénybe bekerült

Korábban a "Stop Soros" törvénycsomagban szerepelt egy "bevándorlási illeték", és e címen a külföldről származó pénzbeli vagy vagyoni jellegű juttatások 25 százalékát vonták volna el. A korábbi verzióban még az is szerepelt, hogy ha nem fizették volna be az érintett szervezetek, akkor a NAV az illeték kétszeresének megfelelő bírságot szabhatptt volna ki. Mire azonban benyújtották a törvénycsomagot, ez a kitétel eltűnt, mint ahogy az is, hogy az "illegális migrációt segítő szervezetek" működését a belügyminiszter engedélyéhez kössék. Ezek olyan pontok voltak, amelyeket a Velencei Bizottság is kifogásolt.

Látszatkeménykedés lenne?

A meglepő enyhítést egyes vélemények azzal hozták összefüggésbe, hogy a CDU (Angela Merkel pártja) magyarországi megbízottja figyelmeztette a kormányt: ha nem várja meg a "Stop Soros" elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását és nem fogadják meg azokat, akkor kiteszik a Fideszt az Európai Néppártból (EPP).

Orbán Viktor miniszterelnök egy keddi eseményt követően a Hír TV arra vonatkozó kérdésére, hogy a Stop Soros elfogadásával megvárják-e a Velencei Bizottság állásfoglalását, azt válaszolta, hogy "van hozzá többség, tehát elfogadjuk". Illetve már azt is belengette, hogy ha nem tetszene a Néppártnak a magyar kormány lépése, akkor a jövő évi EP-választásra "egy sikeres, bevándorlásellenes" pártformációt hoz létre, hacsak az EPP nem tér vissza a "kereszténydemokrata gyökereihez".

Miután viszont a hvg.hu információi szerint a Velencei Bizottság jelentése a jövő péntekre készül el, de a kormány már megkapta az előzetes változatot, kérdés, hogy a magyar kormány mennyire veszi figyelembe az Európa Tanács alkotmányjogi testületének ajánlásait.

Képünk forrása: Shutterstock