Az acéltermékek többsége eddig is vámmentes volt, így az uniós vámkedvezménynek direkt hatása nincs a magyar acéliparra - közölte a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) az MTI megkeresésére. Brüsszel átmenetileg, 2014. november 1-ig az ukrán vasra, acélra, mezőgazdasági terményekre és gépekre kivetett uniós vámok jelentős részét megszünteti, illetve mérsékli.

Nagyobb lehet az áfacsalás

A szervezet szerint a magyar acéltermék gyártóinak jelenleg sokkal nagyobb problémát okoz, hogy az unión belüli szállításokra nincs szoros ellenőrzés, nincs vámkezelés. Az MVAE úgy látja: az uniós országokból behozott termékeket papíron azonnal kiviszik más uniós országba, de ténylegesen belföldön értékesítik. Az általános forgalmi adót (áfa) viszont nem fizetik be, mert az importtal azonos mennyiséget és értéket papíron kivitelként jelentik. Az egyesülés szerint ezt az Eurostat (az EU statisztikai hivatala) adataiból világosan ki lehet mutatni.

"Az így elmaradt áfabefizetés rendkívül nagy árelőnyt jelent az ügyletet bonyolító cégnek a magyar termelővel szemben a belföldi piacon, ellehetetleníti annak belföldi eladásait és ezzel veszélyezteti működését" - fogalmazott az egyesülés.

Az ukrán vámkezelés megszűnésével a helyzetet súlyosbíthatja, hogy ezek az áruk is bekerülhetnek a forgalmi adót kikerülők körébe, ami áttételesen tovább nehezíti az adott országok gyártóinak hazai értékesítési lehetőségeit. Magyarország helyzete ebben a kérdésben még nehezebbé válik, mivel a környező országok - Lengyelország, Szlovákia - már bevezették a fordított áfát, így ott ez a hatás mérsékeltebben jelentkezik - hangsúlyozta a szervezet.

A határ mellett csökkenhet a gabonaár

Még nem mérhető fel pontosan az Ukrajnának adandó uniós vámkönnyítés hatása a magyar gabonapiacra - tájékoztatta Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára az MTI-t.

A főtitkár elmondta: a szövetség információi szerint az Ukrajna számára az uniós gabonapiacon vámkönnyítéseket tartalmazó rendeletet várhatóan április 22-én teszik közzé Brüsszelben. Ezt a főtitkár jelképes lépésnek tartja, ami érdemben csak lokálisan - a határ menti megyékben -, és csak akkor befolyásolhatja a magyar gabonapiacot, amennyiben az ukrán gabona olcsóbb lesz a magyar árunál.

A hírek szerint a nulla százalékos vám 900 ezer tonna búzára, 250 ezer tonna árpára és 400 ezer tonna kukoricára vonatkozna. Ténylegesen azonban csak az első két terményt - a búzát és az árpát - érintené, mivel a kukorica már most is gyakorlatilag vám nélkül hozható be az országba - emlékeztetett Pótsa Zsófia.

Hozzátette: a búza és az árpa esetében a magyar termelőknek 12-17 eurós - 3600-5100 forintos - árelőnyük van az ukrán búzával és árpával szemben. Ennyi ugyanis most a vám ezekre az árukra. Ezért akkor kerülhet nagyobb mennyiségű ukrán búza, illetve árpa Magyarországra, ha Ukrajnából 56-60 ezer forintnál olcsóbban lehet behozni ezeket a terményeket. Ennek főként regionális árcsökkentő hatása lehet az ukrán határhoz közeli megyékben, de a tényleges piaci hatást még nem lehet felmérni - vélekedett a főtitkár.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a magyar termelőknek hosszabb távon mindenképpen fel kell készülniük arra, hogy komolyan versenyezniük kell a piacon az ukrán, az orosz és a kazah gabonával. A mostani uniós intézkedésből adódó helyzetet pedig inkább a kereskedőknek kell pontosan felmérniük - fűzte hozzá.