Új fejlemények: mennyi lesz a minimálbér?

A minimálbér nettó értékének a létminimumhoz való felzárkóztatását tartják prioritásnak a munkavállalói szervezetek, ám ellenállással találkoznak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Kiderült az is, hogy a parlament egyelőre nem tárgyalja a Munka törvénykönyve módosításait.
K. Kiss Gergely, 2015. november 4. szerda, 17:22
Fotó: Reuters

A VKF három szakszervezeti résztvevője - bár eltérő jellegű követelések mellett - a nettó minimálbér (68,7 ezer forint) és a létminimum (88,4 ezer forint) közötti különbség fokozatos csökkentését tartaná elsősorban szükségesnek. Eközben a munkáltatói oldal a reálkeresetet szerényen növelő béremelésben lenne partner a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében 2016-ban.

A kormányoldal álláspontja egyelőre nem ismert,  annyit tudni, hogy a kabinet még nem terjeszti a parlament elé a Munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatát, amely egyebek között a szabadságszabályokat módosítaná - ezt a tárgyalásokon Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár jelentette be.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) egy három évre szóló bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. A "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási program lényege, hogy három éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését tükrözi.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége 2016-ra nézve a minimálbér 8 százalékos emelését szorgalmazza, amely így 113 ezer 500 forint lenne - ez nettó összegben 10 százalékos emelést jelent. A szervezet ezen felül a szakmai bérminimumot 13 százalékkal emelné 138 ezer forintra, amely nettó összegben 15 százalékos növekedést jelentene. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakképzett munkavállalók anyagi megbecsülését fokozzák.

A Liga Szakszervezetek a béremelések elvi alapjairól kíván megállapodni, konkrét számokkal nem állt elő. A szervezet a következő 3, legfeljebb 4 évben olyan szintű minimálbér emelést szeretne, ami megszünteti a minimálbér nettó értékének közel 20 ezer forintos lemaradását a létminimumhoz képest. A Liga a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, a foglalkoztatás alakulása és az infláció alapján dolgozná ki javaslatát. Ha az említett három gazdasági mutató jelentős mértékben romlanának a megállapodás ideje alatt, akkor a munkáltatók lehetőséget kapnának arra, hogy kilépjenek a bérfelzárkóztatási programból.

Egy konszolidált, szerény, ámde reál pozíciót javító bérnövekedésben tudunk partnerek lenni, ám a jelenlegi adó- és járulékrendszer keretein belül nem lehet olyan radikális minimálbér és garantált bérminimum emelést elképzelni, amilyent a munkavállalói oldal felvetett - tolmácsolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A gazdasági realitásokat nem meghaladó, visszafogott bérnövekedésben tudunk partnerek lenni. Az elmúlt három év példájához hasonlóan, az inflációhoz igazodó, átlagosan 2 százalékos reálérték növekedést támogatnánk - mondta korábban a Napi.hu-nak Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A jövő évi béremelés a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgozóiparban összesen közel 600 ezer munkavállalót érint, ezért azt javasoltuk a kormánynak, hogy ezekben az ágazatokban a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan adjon bizonyos kedvezményeket a munkáltatói szervezeteknek - emelte ki Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke.

A tárgyalások jelenlegi állása alapján a munkáltatói oldal nem fogadóképes, és tiltakozik a szakszervezetek bérnövekedési javaslatai ellen - állította lapunknak Gaskó István, a Liga elnöke. A szövetség el kívánja érni, hogy a tavaly megszakadt "elvarratlan szálakat" újratárgyalják: így kerüljenek napirendre a sztrájkjog problémás kérdései, a munka törvénykönyvének felülvizsgálata és a korkedvezményes nyugdíjra eltörlésének kompenzációja is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Rodent, 2015.11.05 08:48

"A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) egy három évre szóló bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. A "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási program lényege, hogy három éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum"

Ugy latszik azert par embernek van meg esze Mo -on.

Evek ota irom, hogy a jelenlegi allapot egy vicc... evi 10% -os emeles lenne szuksegszeru legalabb 10 even at, hogy a minimalberbol valahogy meg lehessen elni. Termeszetesen a munkat terhelo adokat es jarulekokat ezzel parhuzamosan csokkenteni kene.

"A kormányoldal álláspontja egyelőre nem ismert"

Mar hogy ne lenne ismert? 25 eve szarnak a munkasok fejere, ahogy most is. Ossze-vissza tudnak egyik naprol a masikra torvenyeket hozni, de erdekes modon a minimalbert nem nagyon emelgetik ( csak a bruttot, hogy minel tobb sapot tudjanak szedni amit aztan ellopnak ).

A vilag egyik csodaja a birka magyar nep...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

petrovszkip, 2015.11.05 08:21

@ezusthaju: ez igaz, visont ez az "intézmény" nem is erre hivatott. Az itthon 3 műszakban, vagy folyamatos műszakban dolgozó több százezer ITTHONI munkából élőknek nagyon fontos.
Mivel a megélhetési minimum is jóval elmarad a "természetes" megélhetési minimumtól, teljesen egyértelműen mindegy mennyi az emelés el fogják költeni, akik kapják, helyzetükből fakadóan.
Persze ha az "állam" takarékosokna egy kicsit, akkor a járulékok csökkentésével is lehetne több nettót kapni, munkaadói többletköltség nélkül.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ezusthaju, 2015.11.04 18:21

Na ettől nem maradnak itthon a fiatalok!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html