Új Mt.: elfogadta a kromány a tervezetet (bővített)

A kormány szerdán elfogadta az új Munka törvénykönyve tervezetét, amely egyértelműen javítja a versenyképességet, és helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján Budapesten.
MTI-Eco, 2011. október 20. csütörtök, 10:18
Fotó: Napi.hu

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott tervezet "99 százalékban" megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult.

A maradék egy százalékról azt mondta: a kollektív "lábban", vagyis a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de itt is van még lehetőség további javaslatokat, véleményeket megfogalmazni.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddiginél több nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni - fűzte hozzá Czomba.

Esetleges a védett kor intézménye?

A védett korral kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet valakit elbocsátani, azonban a bírói gyakorlat mutatja, hogy például egy csoportos létszámleépítés is ilyen indokolt esetnek számít, vagyis a jelenleg hatályos védettség meglehetősen esetleges. Az új magyar szabályozás szerint ugyanakkor erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót.

Hozzáfűzte: azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.

Az államtitkár a túlmunkáról elmondta: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született.

Nem cél a jövedelemcsökkentés

Hangsúlyozta, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A műszakpótlékokról elmondta: az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita a délutániról volt. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot).

Az átalánnyal kapcsolatban azt mondta: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.

Czomba beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.

A magánélet nem ellenőrizhető

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.

Czomba szerint az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Egy új kódex megalkotására többek között azért van szükség, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3,7 és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utóbb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zodiakus, 2011.10.21 02:59

A kormány elszámolta magát az egykulcsos személyi jövedelemadóval,és a világgazdaság is recseg,ropog.A nagy tarhálás közben eljutott a munkaadókhoz hogy ők is szálljanak be a buliba.Emeljék meg a minimálbért.(Megjegyzem,ettől egy fillérrel se kap többet a dolgozó nettóban.)És cserébe ők írhatnak egy munkatörvényt,belátásuk szerint.A kormány meg áthajtja a parlamenten.Magyarul három millió embert (akik jórészt az ő választópolgárai,mert hát miből lett volna a 2/3-os többség,odadobja áldozatnak.De előtte még ráver 27%-os áfát,meg még ezer mást.
Vagy valamit kihagytam????
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

KobunItoh, 2011.10.20 15:33

@Jhony: A mai ipari melós és az ókori rabszolga között az a különbség, hogy a rabszolgára a tulajdonosa, munkaadója vigyázott, nem érte meg neki tönkretenni a dolgozóját (Idézet: Galbraith).
Viszont most, szabad, demokráciában, jogállamban élő független, mosolygó és elégedett polgár lehetsz. Ez van Jhony! Azt már ő sem értelmezte, (mármint az USA elnökének egykori, gazdasági főtanácsosa, Galbraith) hogy egy gazdasági "nyomoronc" miként válik a politikában szabad polgárrá. Persze ő nem tudhatja, hogy Magyarországon minden lehet!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Jhony, 2011.10.20 13:17

Ezzel nagyon sok embert tönkrevágnak!!
A cégek ki is fogják használni hogy több túlórára hívhatják be az embereket fizetés nélkül. Hogy már nem nagyon kell műszakpótlékot fizetni!

De Orbáncka szerint a gazdaság versenyképes lesz: ez azt jelenti hogy itt annyiért fognak dolgozni a munkások mint Kínában!

Tilos lesz tiltakozni,tilos lesz szakszervezetet alapítani...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

KobunItoh, 2011.10.20 11:03

A korábbi, régmúlt időben, szociális partnerek, munkaadó, munkavállaló és az állam ellenségekké válnak, az egymásrautaltság helyett, ahol a monopolhelyzetben és erőfölényben lévő szervezetek gyakorlatilag figyelmen kívül hagyhatják a minimális emberi jogokat, az emberi méltóságot (helyenként az állami törvényhozás közreműködésével): a profit növelésére szánhatják létező eszközeiket. Miközben a politikusok a nevelés, oktatás tekintélyének, az emberi értékrendre történő alapozásának helyreállításával foglalkoznak (Pl. az egész napos iskolai nevelés, tanítás bevezetése), az üzleti világ alakítja zavartalanul saját ?nevelési potenciálját?, tökéletesíti a dolgozó ember irányításával, ?megregulázásával? kapcsolatos technikáit. (Pl. állatok igénybe vételével folytatott erőszakmenedzsment, Magyarul "coach".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html