Új típusú töltőállomások jönnek Magyarországon

Gázközlekedés- fejlesztési programot indít a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE), a 17 millió euró költségvetésű PAN-LNG Projekt megvalósításával Magyarország 2017-re becsatlakozhat az európai LNG-töltőhálózatba.
MTI, 2015. november 27. péntek, 16:59
Fotó: Napi.hu

Az egyesület közleményében ismertette, hogy a PAN-LNG Projektet az idén beválasztották az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatható projektjei közé, a beruházás 85 százalékos európai uniós forrásból valósul meg. A koncepció finanszírozására vonatkozó szerződést a napokban írták alá Brüsszelben.

A közlemény szerint az MGKKE által kidolgozott program elsődleges célja a földgáz alapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első LNG- (csepfolyós földgáz), valamint a meglévő CNG- (sűrített földgáz) üzemű járműveket egyaránt kiszolgáló töltőpontok kialakítása, ezek gázellátásának biztosítása. A projekt során legalább öt - a távolsági áruszállítást és a helyi közlekedést egyaránt kiszolgáló - cseppfolyósított és sűrített földgázt kínáló töltőállomás létesítenek 2017-ig, az első kutak a főbb fuvarozási útvonalak, illetve autópályák mentén épülnek fel.

A projektben vállalt feladatok között szerepel legalább 20 darab LNG üzemű, nehéz teherautó forgalomba állítása és környezetvédelmi, energiahatékonysági, gazdasági monitorozása is.

A közleményben emlékeztetnek arra, hogy az LNG-töltőhálózat fejlesztése mellett Magyarország feladata a 2014/94/EK irányelv alapján, hogy bővülön a CNG autók töltőhálózata is 2020-ig. Jelenleg hét hivatalos CNG-töltőállomás működik Magyarországon, az MGKKE számításai szerint ugyanakkor legalább 100 CNG kútra volna szükség, az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítése érdekében.

A CNG - nem azonos az LPG néven ismert autógázzal - 200 bar nyomásra sűrített metángáz, amely lehet földgáz vagy megújuló forrásból származó kísérőgáz is. Molekulaszerkezete miatt a metán égésekor sokkal kevesebb káros anyag fejlődik, és kevesebb szén-dioxid keletkezik, mint más hajtóanyagok esetében. A CNG meghajtású járművek szén-dioxid-kibocsátása a dízelmotorokénál mintegy 10 százalékkal, a benzinmotorokénál mintegy 25 százalékkal kisebb. A metángázzal hajtott motorok szilárdrészecske-kibocsátása szinte nulla, nitrogén-oxid-kibocsátása pedig a szigorú EURO6 norma előírásai által megszabott határérték alatt marad.

HOZZÁSZÓLÁSOK