A napilap szerint a gyorsforgalmi út új nyomvonaláról a társadalmi véleményeztetés látszatának megőrzése érdekében már csütörtökön kormányrendelet jelenik meg. A Népszabadság úgy tudja, az új útszakasz megépítéséhez már megvan a jogerős környezetvédelmi engedély.

Az új szakasz megépítésének már az ütemterve is kész, 2014 első negyedévében meghirdethetik a közbeszerzési eljárást az autóút engedélyezési terveinek elkészítésére. A tervek 2015 őszére készülhetnek el, és 2016 tavaszára születhet meg a jogerős építési engedély.

A Megyeri hidat és a 10-es főutat összekötő szakasz 8041 méter hosszú lesz. A 11-es főút után egy viadukton halad majd át a szentendrei HÉV vonala és a mellette haladó 1115-ös számú út felett. Ezután a sztráda bebújik a föld alá, első alagútja mintegy két kilométer hosszú lesz, az Ezüsthegy alatt halad, és a Budakalászi útnál ér véget. Ezután egy újabb, 3,2 kilométeres alagút következik, majd a Köves-bércnél bukkan ki a föld alól, és itt éri el a 10-es főutat - olvasható a Népszabadságban.

Máris itt a kormányrendelet a nyomvonalról

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kormányzati honlapon társadalmi véleményeztetés céljából közzétette az M0 10. és 11. főút közti szakaszának kijelöléséről szóló kormányrendelet tervezetét. A tárca a körgyűrű északnyugati folytatását Budakalász, Üröm, Pilisborosjenő, Solymár és Budapest közigazgatási területein haladva javasolja megépíteni.
Az M0 Magyarország legnagyobb igénybevételnek kitett gyorsforgalmi útja, amelyen a tranzitforgalom szinte teljes egészében áthalad, és amelyet az országon belüli forgalom jelentős része is érint. Áteresztőképességének növelése ezért meghatározó eleme lehet a közlekedési feltételek javításának, a versenyképesség fokozásának. A 10. sz. főút bekapcsolásával a körgyűrű minden, a fővárosba vezető főutat gyorsforgalmi úttal kötne össze. A fejlesztéssel Óbuda és lényegében a teljes budai oldal mentesülne a fővárost az Almásfüzitő - Esztergom - Dorog - Pilisvörösvár vonalról érő jelentős forgalomterhelés alól - írta közleményében a minisztérium.

A nyomvonalat a rendelet elfogadása után a helyi önkormányzat köteles települési rendezési tervében feltüntetni, és nem dönthet beépítésre szánt területté nyilvánításról. A tervezet a kijelölt területek beazonosíthatóságát a gyorsforgalmi út tengelye pontjainak EOV és GPS koordináták szerinti megadásával és egy megfelelő részletezettségű térképmelléklet közzétételével segíti.
A szakasz elkészültének egyik akadálya a megfelelő nyomvonal kijelölése volt. A jogerős környezetvédelmi engedély szerint a mintegy 8 kilométeres autóút több mint fele a felszín alatt vezetne. Így megoldható, hogy a beruházás ne érintsen lakott területeket, ne igényeljen a természeti kincsek állapotát és a kilátást rontó felszíni műtárgyakat, és ne zárja el a fővárost a Pilisből érkező friss levegőtől a légszennyezettség növekedését okozva. A szükségszerű megoldás miatt a beruházás megvalósítása akár százmilliárd forintos nagyságrendű költséggel is járhat.

A hazai közlekedéspolitika sikereként könyvelhető el, hogy Brüsszel elfogadta a teljes M0 transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), azon belül is a maghálózatba emelését szorgalmazó magyar javaslatot. A kedvező besorolás javítja a kivitelezés uniós forrásokból való támogathatóságának esélyét. A tervezett ütemezés szerint a munkálatok legkorábban 2017-ben kezdődhetnének meg.
Az elmúlt évek komoly eredményeket hoztak az M0 fejlesztésében. A körgyűrű részben új nyomvonalon megépített déli szakaszának bővítése véget vetett a mindennapos forgalmi dugóknak. Az Új Széchenyi Terv forrásaiból támogatott beruházás utolsó ütemét idén augusztusban adták át a közlekedőknek. Az M7-M5 közötti részén jelentősen mérséklődött a torlódások és a balesetek kialakulásának veszélye, csökkent a menetidő. Az autósok így több mint 75 km hosszan, folyamatosan haladhatnak a körgyűrű megépült, M1 és 11 sz. főút közötti szakaszán - írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.