Újabb siralmas adatok a magyarok gyógyszereiről

A 2008-as gyógyszerkasszához viszonyítva reálértéken ma 20 milliárddal kevesebbet költ gyógyszerre az állam, a visegrádi országok jelenlegi átlagos költéséhez képest további 20 milliárd hiányzik a büdzséből. Ha ez a 40 milliárd megjelenne a rendszerben, az összes, régóta befogadásra váró innovatív terápia elérhetővé válna - mondta az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, Holchacker Péter egy mai háttérbeszélgetésen. A gyógyszerfinanszírozás új alapokra helyezése érdekében az egyesület 3 pontos javaslatcsomagot készített.
Szepesi Anita, 2019. április 25. csütörtök, 12:55
Fotó: Napi.hu

Miközben elemzések sora bizonyítja a születéskor várható élettartam és az államok egészségügyi költése közötti összefüggést, a magyar egészségügyi közkiadások mind GDP-arányosan, mind a teljes kiadások arányában jelentős lemaradást mutatnak a fejlett nyugati államokhoz és a környező országokhoz képest is. A születéskor várható élettartambeli jelentős - az uniós átlagtól mérve 5 év, a környező országok átlagához viszonyítva 2-6 év - lemaradás pedig egyértelmű versenyhátrányt jelent Magyarország számára - hangsúlyozta az AIPM igazgatója.

A kedvezőtlen statisztikák mellett ugyanakkor gyógyszertámogatásra ma az állam a reálértéken 20 milliárd forinttal kevesebbet költ, mint 2008-ban. További 20 milliárd forint hiányzik a kasszából ahhoz, hogy behozzuk a V4-ek GDP-arányos és fejenkénti átlagos költését - fejtegette az egészségügy, és a gyógyszerfinanszírozás számait Holchacker Péter. A magyar betegek ezért kevesebb új, az eddigi kezeléseknél hatékonyabb, modern gyógyszerhez jutnak hozzá, ami így az életkilátásaikat is negatívan befolyásolja. A gyógyszerkassza struktúrája sem biztosítja a hatékony elköltést, az új, innovatív terápiák társadalombiztosításba való befogadása rendkívül lassú és bonyolult, és nem jelent azonnali hozzáférhetőséget sem. Az ősszel befogadott 29 innovatív terápia zöme például még mindig nem érhető el a betegek számára.

Mindeközben a gyógyszerinnováció virágkorát éljük, jelenleg is mintegy 7000 új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, az EU központilag törzskönyvezett készítmények mintegy 60 százaléka soha nem jut el Magyarországra. Ahhoz, hogy a magyar betegek is hozzáférjenek a legújabb terápiákhoz, érdemi lépésekre van szükség, az AIPM ezért 3 pontos javaslatcsomagot állított össze összhangban a kormány népegészségügyi mutatók érdemi javítását célzó eddigi lépéseivel - fogalmazott Holchacker Péter.

Az AIPM javaslatai
A gyógyszer-közkiadásokon belül külön kasszában kezeljék az innovatív terápiákra szánt forrást. A strukturális reform mellett a kasszát legalább 40 milliárddal meg kell erősíteni, hogy elérje a 2008-as kiadás reálértékét és a visegrádi országok átlagos költését.
A gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeit le kell bontani. Transzparens és gyors, egy éven belüli döntésre van szükség az új gyógyszerek befogadásáról.
A gyógyszeripari különadóból befolyó összeget fordítsák címzetten az egészségügyre, gyógyszertámogatásra.

Holchacker Péter szerint a 2008-as kifizetések reálértékre emelése és a kassza kiegészítése a visegrádi országok költésének átlagára, azaz a 40 milliárdos plusz forrás lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására. Amennyiben a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is - tette hozzá az AIPM igazgatója.

A várható élettartam EU-szerte tapasztalható növekedéséhez az innovatív gyógyszeres terápiák becslések szerint több mint 70 százalékban járultak hozzá. Mindeközben az EU-ban központilag törzskönyvezett új gyógyszereknek mintegy 40 százaléka jut csak el a magyar betegekhez. Az egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszerbefogadási rendszer megalkotásához szükség van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítésére annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen. A 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe.

Az eredetileg a válságkezelés átmeneti eszközeként bevezetett gyógyszeripari különadóból csak az elmúlt évben közel 100 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Az AIPM az adó mértéknek mérséklése mellett a felhasználás átalakítására is javaslatot tett, álláspontjuk szerint az összeget a betegek érdekében betegregiszterek építésére és működtetésére, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok végrehajtására lehetne fordítani. Szorgalmazzák emellett, hogy a kutatás-fejlesztési költségek egy része a különadóból leírható legyen.

Ne a rossz beidegződések mentén döntsenek

A javaslatokat a korábbiakhoz hasonlóan most is eljuttatták a kormánynak. Holchacker Péter elmondta, elképzeléseik szakmai oldalról eddig jellemzően pozitív fogadtatásra találtak, a végrehajtáshoz szükséges pénz azonban a pénzügyi tárca hatásköre, s az eddigi tapasztalataik szerint egyelőre hiányzik az összhang a két tárca együttműködéséből. A továbblépéshez ezért szerint legelőször a kormányzat gazdasági és egészségügyi alrendszere közötti összhangot kellene megteremteni, akár önálló kormányzati szereplő segítségével. Mint fogalmazott, az lenne a cél, hogy a felismert problémákra érkező innovatív javaslatokra ne a rossza beidegződések mentén reagáljanak a döntéshozók. A többletforrások és azok hatékony elköltését lehetővé tévő struktúra mellett nulladik lépésben az egészségügy holisztikus kezelésére lenne szükség - tette hozzá az AIPM igazgatója.

HOZZÁSZÓLÁSOK