Atanasziosz Rantosz főtanácsnok álláspontja szerint Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azáltal, hogy büntetendőnek minősíti azt a tevékenységet, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak. Ez Rantosz főtanácsnok szerint sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását - derül ki az Európai Bíróság csütörtöki közleményéből.

Magyarország egy 2018-as jogszabályi reformmal (a "Stop Soros" törvénycsomaggal) megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit, és büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállássá tette az illegális bevándorlás elősegítését, támogatását.

Kapcsolódó

Miután az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyarországi jogszabály sérti az eljárási irányelvet és a befogadási irányelvet, Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Athanasios Rantos főtanácsnok indítványában arra emlékeztet, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét, ezért a főtanácsnok annak kimondását indítványozza az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit.

Kötelezettségszegés

A főtanácsnok az indítványában rámutat, hogy a magyar jogszabály szerint menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek, Szerbiát viszont biztonságos tranzitországnak minősíti, ami kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra belépőket e védelem lehetőségéből. Ez utóbbival kapcsolatban viszont az uniós bíróság már 2020 márciusában kimondta, hogy a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal. A főtanácsnok szerint az előbbiek fényében azonban minden olyan ember vagy szervezet, aki vagy amely segítséget nyújt a Szerbián keresztül Magyarországra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőknek, feltételezhetően tisztában lesz azzal, hogy a kérelmek nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve, illetve büntetőeljárás konkrét veszélyének teszi ki magát.

Emellett a főtanácsnok úgy véli, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számáratörténő segítségnyújtás bűncselekménynek minősítése különösen jelentős elrettentő hatást gyakorolhat minden olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely tudatosan próbálja elősegíteni a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok megváltoztatását, illetve a kérelmezők számára megkönnyítenia nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevételét. A főtanácsnok ezért azon az állásponton van, hogy a szóban forgó szervező tevékenység bűncselekménynek nyilvánítása nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben biztosított jogok gyakorlását, és így az e rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegésének minősül.

Továbbá a főtanácsnok álláspontja szerint az a magyar szabályozás, amely szerint azon személyeknek, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre, tagadhatatlanul tovább erősíti a fent említett szervező tevékenység kriminalizálásának negatív hatásait. Úgy véli azonban, hogy ez a szabályozás önmagában véve nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek olyan helyekre történő bejutását, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. A főtanácsnok egyébiránt azt állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem hozott fel olyan érveket, amelyek a kérdéses szabályozás önmagában véve korlátozó jellegét bizonyítanák, csupán azt hangsúlyozta, hogy az tovább erősíti a szóban forgó szervező tevékenység kriminalizálásának korlátozó hatását. A főtanácsnok így tehát azt indítványozza az EU  Bíróságának, hogy utasítsa el a jelen keresetet azon részében, amelyben a Bizottság kizárólag e szabályozás alapján kívánja megállapíttatni a kötelezettségszegést.

Örül a Helsinki az indítványnak

A főtanácsnoki véleményt a Magyar Helsinki Bizottság üdvözölte. Az indítvánnyal kapcsolatban a jogvédő civil szervezet kiemelte: a főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a "jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására" vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja, amelyek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.

A Helsinki Bizottság reméli, hogy az ítélet is mihamarabb megszületik, és az Európai Bíróság ítélete véget vet ennek a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetnek - értékelte az indítványt Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal. Az ítélet a következő hónapokban születhet az ügyben.