Atanasziosz Rantosz főtanácsnok álláspontja szerint Magyarország megszegte az uniós jogból eredő kötelezettségeit azáltal, hogy büntetendőnek minősíti azt a tevékenységet, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak. Ez Rantosz főtanácsnok szerint sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását - derül ki az Európai Bíróság csütörtöki közleményéből.

Magyarország egy 2018-as jogszabályi reformmal (a "Stop Soros" törvénycsomaggal) megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit, és büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállássá tette az illegális bevándorlás elősegítését, támogatását.

QP | Quality Placement

Miután az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a magyarországi jogszabály sérti az eljárási irányelvet és a befogadási irányelvet, Magyarország ellen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Athanasios Rantos főtanácsnok indítványában arra emlékeztet, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét, ezért a főtanácsnok annak kimondását indítványozza az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit.

Kötelezettségszegés

A főtanácsnok az indítványában rámutat, hogy a magyar jogszabály szerint menedékkérők csak akkor lehetnek jogosultak Magyarországon nemzetközi védelemre, ha közvetlenül egy nem biztonságos országból érkeznek, Szerbiát viszont biztonságos tranzitországnak minősíti, ami kizárja a Szerbián keresztül Magyarországra belépőket e védelem lehetőségéből. Ez utóbbival kapcsolatban viszont az uniós bíróság már 2020 márciusában kimondta, hogy a biztonságos tranzitországra vonatkozóan bevezetett magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal. A főtanácsnok szerint az előbbiek fényében azonban minden olyan ember vagy szervezet, aki vagy amely segítséget nyújt a Szerbián keresztül Magyarországra érkező nemzetközi védelmet kérelmezőknek, feltételezhetően tisztában lesz azzal, hogy a kérelmek nagy valószínűséggel kudarcra vannak ítélve, illetve büntetőeljárás konkrét veszélyének teszi ki magát.

Emellett a főtanácsnok úgy véli, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számáratörténő segítségnyújtás bűncselekménynek minősítése különösen jelentős elrettentő hatást gyakorolhat minden olyan személyre vagy szervezetre, aki vagy amely tudatosan próbálja elősegíteni a nemzetközi védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok megváltoztatását, illetve a kérelmezők számára megkönnyítenia nemzetközi védelemre irányuló eljárás vagy a humanitárius segítség igénybevételét. A főtanácsnok ezért azon az állásponton van, hogy a szóban forgó szervező tevékenység bűncselekménynek nyilvánítása nem igazolható módon akadályozza a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben biztosított jogok gyakorlását, és így az e rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegésének minősül.

Továbbá a főtanácsnok álláspontja szerint az a magyar szabályozás, amely szerint azon személyeknek, akikkel szemben jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása miatt büntetőeljárás van folyamatban, tilos belépniük a Magyarország területének külső határától számított 8 km-es sávon belülre, tagadhatatlanul tovább erősíti a fent említett szervező tevékenység kriminalizálásának negatív hatásait. Úgy véli azonban, hogy ez a szabályozás önmagában véve nem sérti az uniós jogot, mivel csupán arra irányul, hogy a rendőrség megtilthassa a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyek olyan helyekre történő bejutását, amelyek ezekhez a bűncselekményekhez kapcsolódnak. A főtanácsnok egyébiránt azt állapítja meg, hogy az Európai Bizottság nem hozott fel olyan érveket, amelyek a kérdéses szabályozás önmagában véve korlátozó jellegét bizonyítanák, csupán azt hangsúlyozta, hogy az tovább erősíti a szóban forgó szervező tevékenység kriminalizálásának korlátozó hatását. A főtanácsnok így tehát azt indítványozza az EU  Bíróságának, hogy utasítsa el a jelen keresetet azon részében, amelyben a Bizottság kizárólag e szabályozás alapján kívánja megállapíttatni a kötelezettségszegést.

Örül a Helsinki az indítványnak

A főtanácsnoki véleményt a Magyar Helsinki Bizottság üdvözölte. Az indítvánnyal kapcsolatban a jogvédő civil szervezet kiemelte: a főtanácsnoki indítvány újdonsága, hogy a Büntető Törvénykönyvnek a "jogellenes bevándorlás elősegítésére, támogatására" vonatkozó gumi szabályait is jogsértőnek találja, amelyek akár egy évig tartó szabadságvesztéssel fenyegetik a menekülőknek segítséget nyújtó személyeket.

A Helsinki Bizottság reméli, hogy az ítélet is mihamarabb megszületik, és az Európai Bíróság ítélete véget vet ennek a nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzetnek - értékelte az indítványt Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal. Az ítélet a következő hónapokban születhet az ügyben.