Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött csütörtökön a legnagyobb magán-egészségügyi szolgáltatókat összefogó Primus Egyesület, valamint a hazai önkéntes pénztárakat, azon belül az egészségpénztárakat tömörítő legjelentősebb érdekképviselet, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ).

Az együttműködés első konkrét lépéseként arra kérik a kormányt, hogy új ösztönzők beépítésével korrigálja az egészségpénztári megtakarítások munkáltatói támogatására és kiegészítésének adózására vonatkozó hatályos szabályokat, illetve fokozottan ellenőrizze a számlaadási kötelezettség betartását a magánegészségügy minden területén.

Mindenki jól járna

A szervezetek közös álláspontja szerint a magánegészségügy - éves szinten legalább 100 milliárd forintra becsült - szürkezónájának kifehérítése össztársadalmi szinten is érzékelhető pozitív változást hozna, amelyben a szolgáltatók, az egészségpénztárak és a pénztártagok egyaránt érdekeltek.

A munkáltatói hozzájárulás ösztönzése pedig segíti a hazai pénztártagok egészségmegőrzését, az öngondoskodó és preventív magatartás terjedését, illetve a minőségi, átlátható és jelentős adóbevételeket termelő magán-egészségügyi szolgáltatások térnyerését.

Az egészségpénztári tagok az egészségükkel kapcsolatos kiadásaikat az egyéni befizetéseikből, valamint az azok után járó 20 százalékos - éves szinten legfeljebb 150 ezer forint - adójóváírásból fedezhetik, illetve egyéni megtakarításaikat a munkáltatói cafeteria-rendszer befizetései is kiegészíthetik. A cafetériában igénybe vehető egészségpénztári befizetéseket azonban súlyosan érintette, hogy 2017 januárjától a munkaadók befizetései kikerültek a kedvezményes, addig 34,22 százalékos adókulcs alól a legfelső, jelenleg 43,66 százalékos sávba.

A Szinapszis piackutató vállalat adatai alapján 2014-ben országosan 45 százalék, a fővárosban pedig 49 százalék volt azok aránya, akik magán-egészségügyi szolgáltatóhoz fordultak egészségügyi problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60 százalékra nőtt. A betegek a legtöbb pénzt fogászatra, képalkotó vizsgálatokra, nőgyógyászatra, laborvizsgálatokra, illetve bőrgyógyászatra költik, de egyre többen keresik fel a privát rendelőket szemészeti, reumatológiai, illetve ortopédiai problémákkal is.

A kedvezőtlen változás nyomán 2017. január és november között 40 százalékkal csökkentek az egészségpénztárakba a munkáltatói befizetések. Az egészségpénztári tagok ugyanakkor kiállnak az egészségkasszák mellett, hiszen a munkáltatói hozzájárulások drasztikus visszaesésére a pénztártagok befizetéseik nagymértékű - a harmadik negyedévben 45 százalékos - emelésével reagáltak - mondta Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke.

Az egészségpénztáraknak kulcsszerepük lehet az évente legalább 100 milliárd forintra becsült magán-egészségügyi szürkezóna kifehérítésében, hiszen fontos partnerei a jogkövető szolgáltatóknak. Így a Primus minden olyan felvetést támogat, amelyek a pénztári befizetések növekedését, ezáltal a legálisan működő szolgáltatók térnyerését segítik elő - fogalmazott Leitner György, az egyesület ügyvezetője.

A Primus álláspontja szerint a számlaadási kötelezettség automatizálása, a NAV-hoz bekötött számlázórendszerek kötelezővé tétele, illetve kisebb szolgáltatóknál az online pénztárgép kötelező bevezetése nagyban hozzájárulna a szürke- és a feketezónában működő mikro-magánegészségügyi praxisok kifehérítéséhez. Ennek érdekében az érdekvédelmi ernyőszervezet hamarosan saját védjegyet is létrehoz, amelyet csak az auditált, transzparensen és tisztességesen működő magánszolgáltatók kaphatnak meg és használhatnak.

Címlapkép forrása: StockSnap-fotó.