Újabb befektetők jöhetnek Magyarországra

A gazdasági válság akár még újabb befektetéseket is hozhat Magyarország számára, bár egyes cégek egyelőre kivárnak az ezzel kapcsolatos döntéseikkel, mások pedig elnapolják azokat - mondta lapunknak Kilián Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója. A Daimler továbbra is a tervek szerint készíti elő kecskeméti beruházását.
Diószegi József, 2009. február 11. szerda, 07:40

A Napi Gazdaság cikke.

- Hogyan viselkednek napjainkban azok a befektetők, amelyek korábban Magyarországot beruházásaik lehetséges célpontjaként tartották számon?

- Egyik oldalról a jelenlegi világgazdasági helyzet a befektetésösztönzésre jó hatással lehet, hiszen nagyon sok cégnek stratégiai döntéseket kell hoznia ahhoz, hogy túlélje a kialakult helyzetet vagy valamilyen kilábalási lehetőséget találjon. Lesznek olyan cégek is, amelyek ebből a helyzetből indulva növekedést érhetnek el később. Nekünk, az ITD Hungarynek ezeket a cégeket kell megtalálnunk, hogy ha eljutnak a döntés-előkészítéshez, Magyarország opciós lehetőségként felmerüljön. Másik oldalról nem mindegy, hogy a magyar gazdaság mennyire versenyképes környezetet tud felmutatni. Ebből a szempontból jó lenne, ha kedvezőbbek lennének a feltételek minden szempontból. Azt tudjuk kínálni, amivel rendelkezünk. Mindezek ellenére tavaly csaknem képesek voltunk hozni a 2007-es beruházási nagyságrendet, a visszaesés csak a negyedik negyedévben volt érezhető.

- Milyen a cégek magatartása napjainkban?

- A válságban leginkább érintett autóipari vagy elektronikai cégek nagy valószínűséggel még ebben a félévben - vagy akár egész évben is - várják azon piaci információkat, amelyek a válság várható mélységéről szólnak, de ezzel párhuzamosan készítik stratégiai terveiket is. Számunkra pozitív jelzés, hogy az előző két hónapban megjelentek új befektetési projektek Magyarországon, még a gépgyártás területén is, de más, a válságnak kevésbé kitett szolgáltatásoknál vagy a gyógyszeriparban, a biotechnológiai iparban, sőt a kutatás-fejlesztésben is komoly befektetői érdeklődés tapasztalható. Az autóipari beruházók esetében pedig ki kell emelni, hogy a Daimler kecskeméti beruházása a következő egy-két évben újabb befektetéseket hozhat, és remélhetőleg ez a magyar beszállítóknak is piacot jelent.

- Ezek szerint a Daimler-beruházás előkészítése a maga útján halad?

- Napi kapcsolatban vagyunk a céggel, és mindeddig nem kaptunk jelzést arról, hogy lelassították volna az előkészítést. Az eredetileg meghatározott ütemterv szerint halad a projekt.

- A cégek tehát kivárnak, köztük van az indiai gumiabroncsgyártó is, amely korábban befektetési célpontnak tekintette Magyarországot.

- Az Apollo Tyres a jelenlegi helyzetre való hivatkozással bizonytalan időre elhalasztotta beruházását, de egyúttal jelezte azt is, hogy továbbra is érdeklődnek Magyarország iránt. Más autóipari cégek esetében is akad hasonló helyzet, többen kivárnak beruházási döntésükkel és vannak olyan, már letelepedett befektetők, akik jelentős létszámleépítést kénytelenek végrehajtani.

- Ezek szerint lelassult, de nem ült le teljesen a befektetési hajlandóság. Milyen területeken várhatóak befektetéssel kapcsolatos bejelentések a közeljövőben?

- Világszerte az a vélemény, hogy a gazdasági válság legnagyobb vesztese az Egyesült Államok és Nyugat-Európa lehet, míg Közép-Európa középtávon viszonylag jól jöhet ki belőle - hiszen költséghatékonyabbak vagyunk, miközben ugyanazt a minőséget tudjuk produkálni, mint a nagy vesztesnek vélt régiók. A k+f jellegű megkeresések száma is azt bizonyítja, hogy nemcsak a gyártás kapcsán, hanem már a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek esetében is elindult ez a fajta gondolkodás. Magyarország fokozatosan halad fölfelé a befektetési értékláncon, egyre inkább magasan hozzáadott tevékenységet végeznek az itt megtelepedett befektetők, és ezt a folyamatot a válság tovább erősítheti. A szolgáltatószektorban és más ágazatokban - például a logisztikában - is várhatóak a közeljövőben befektetések, bár az autóipar válsága ezt a területet gyengíti. Azzal is számolnunk kell az következőkben, hogy az indiai, kínai befektetők - a gazdasági válságtól függetlenül - egyre inkább terjeszkednek az európai piacon.

- Mennyiben változott Magyarország régiós versenyképessége az utóbbi időben, például Szlovákia eurócsatlakozása miatt?

- Ez összetett kérdéskör. Csehországban 2000-től erőteljesen domináltak a befektetések, Szlovákia, Lengyelország és az utóbbi négy-öt évben Románia is felzárkózott, megtalálták helyüket a befektetési térképen. Magyarország ebben az időszakban is - sőt, az elmúlt húsz év távlatában is - hozta az évi 3-4 milliárd eurós működőtőke-beáramlást. A csehek és a szlovákok igen sikeresek voltak az elmúlt nyolc évben, mindkét országban telítődött a munkaerőpiac. Románia az utóbbi egy-két évben tekinthető csak befektetési versenytársnak - ott még több gátló tényező is van, ilyen például az infrastruktúra vagy az intézményi rendszer hiányossága. Ennek ellenére meghatározó befektetések mentek oda is. A pénzügyi válság előtt tehát a cseh és a szlovák munkaerőpiac bedugult - bizonyos területeken ez jellemezte Lengyelországot is -, ugyanakkor Magyarország keleti, déli területeit a munkaerő szempontjából abszolút el lehetett adni a befektetőknek. A jelenlegi válság viszont átformálja a térképet, újra megnyílik a munkaerő-piaci verseny. A bérköltség esetében a szlovákok elérték a magyarországi szintet, a bérnövekedés pedig sokkal nagyobb volt az utóbbi években náluk, mint Magyarországon. Romániában 27-30 százalékos is volt a bérnövekedés, és ez például a Daimler beruházását jelentősen befolyásolta. Az adózást illetően sem kedvezőtlen Magyarország helyzete, míg ugyanis nálunk összességében 20 százalékos az adóteher, addig Szlovákiában, Lengyelországban 19, Csehországban pedig 24 százalék. A bérekre rakódó járulékokat viszont valóban jó lenne csökkenteni.

- Hogyan alakul az idén a befektetések értéke?

- Az ITD Hungary által közvetített beruházások értéke 1,55 milliárd euró volt 2008-ban, és a befektetők tavaly csaknem tízezer új munkahelyet teremtettek. Erre az esztendőre nem tervezhetünk hasonló számokat. Azt gondolom, hogy a befektetők nagy része az első félévben kivár. Azok pedig, akik már Magyarországon vannak és újabb beruházásokban gondolkodnak, jórészt 2-5 hónapra eltolták döntésüket. Ha ezek a második félévben meg is születnek, akkor is elvesztettünk hat hónapot, ami komoly kiesés.

HOZZÁSZÓLÁSOK