Újabb devizahiteles ügyben döntött az Európai Bíróság

A devizahitel-adósok helyzetének rendezése céljából elfogadott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztói devizahitel-szerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós ne szenvedjen hátrányt - mondta ki csütörtöki ítéletében egy magyar ügyben az Európai Bíróság.
Domokos László, 2018. május 31. csütörtök, 10:30
Fotó: Napi.hu

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket. Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban, egyebek mellett az árfolyamkockázat a hitelintézetek által az adósokra történő áthárításának állítólagos tisztességtelensége miatt - írta összefoglalójában az Európai Bíróság. Ilyen a devizahitel-szerződések a bennük foglalt tisztességtelen feltételek miatti esetleges érvénytelenségének megállapítása esetén kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy az ilyen érvénytelenség pénzügyi következményei pontos feltüntetésének kötelezettsége.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék (az úgynevezett Sziber-ügy) azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

A mai napon meghozott hosszú ítéletében a bíróság megállapította, nem tűnik úgy, hogy azok a szabályok, amelyek a fogyasztóval szemben előírják, hogy olyan számszerű kérelmet terjesszen elő, amely egyébként legalább részben az érintett pénzügyi intézmény által már az e szabályok alapján elkészített elszámolásból áll, továbbá hogy jelölje meg azt a jogkövetkezményt, amelynek alkalmazását a szóban forgó kölcsönszerződés vagy annak bizonyos feltételei érvénytelensége esetén a nemzeti bíróságtól kéri, olyan összetettek lennének és olyan súlyos követelményeket tartalmaznának, hogy aránytalanul hátrányosan érintenék a fogyasztó hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

Az Európai Bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vitatott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a devizahitel-szerződésekbe foglalt feltételek tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé tegye azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e feltételek hiányában lett volna. A nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a szóban forgó jogszabályok biztosítják-e ezen követelmény tiszteletben tartását. Amennyiben a bíróság arra a következtetésre jut, hogy e jogszabályok ténylegesen biztosítják az említett követelmény tiszteletben tartását, úgy azok az EB szerint nem ellentétesek az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.

Korábban, még januárban a Sziber-ügyben (ahol a felperes Sziber Zsolt, az alperes pedig az Erste Bank Hungary Zrt.) Nils Wahl főtanácsnok azt javasolta az Európai Bíróságnak, hogy ne válaszolja meg a Fővárosi Törvényszék által feltett kérdéseket és nyilvánítsa a magyar bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak, mivel véleménye szerint az ügy jogi és ténybeli hátterének az e kérelemben történt ismertetése nem elég részletes ahhoz, hogy a bíróság a feltett kérdésekre hasznos választ adhasson. Fontos hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot.

HOZZÁSZÓLÁSOK