Kopits György, a saját bevallása szerint jobboldali beállítottságú közgazdász-professzor, a megszüntetett korábbi Költségvetési Tanács volt elnöke ismerteteti a Wall Street Journalban az Orbán-kormány másfél éves működése alatt hozott gazdaságpolitikai döntéseket, majd megállapítja, hogy a hivatalos ideológia szerint az eddig követett stratégia egyik fő célja Magyarország fiskális szuverenitásának megteremése volt. Egyszerűen fogalmazva azonban ez azt jelenti, hogy a lehető legszabadabb kezet kapták a populista osztogatáshoz és a kormány hatalmának bebetonozásához, miközben úgy tesznek, mintha betartanák az európai stabilitási megállapodásban foglalt költségvetési és adósságkorlátokat.

Ezek az intézkedések aláásták az korábbi szocialista adminisztrációtól megörökölt amúgy is bizonytalan üzleti környeztet. Az új kormány - szemben a hivatalos propagandával, miszerint az ország spekulánsok és más politikai számításokat követő ellenségek támadásának áldozata - kedvező fogadtatásban részesült. A hosszú távú kötvények kockázati prémiuma a választások előtt 200 bázisponttal csökkent, igaz, a csalódás után gyorsan ismét régi szintjére nőtt.

Így csinálta Venezuela és Argentína is

Kopits ezután a "bolivári forradalom" útját járó Venezuelához és a tíz éve hitelképtelen Argentínához hasonlítja Magyarországot, miután a súlyok és ellensúlyok szisztematikus leépítése, a magánnyugdíjrendszer államosítása, az szeszélyes adóztatás és a jogszolgáltatás politikai befolyásolása nagyon hasonlít az ezekben az országokban lejátszódott folyamatokhoz.

Az argentin vezetés hitelességének utolsó maradékát az ország devizatartalékainak átvétele morzsolta le - az a lépés, amelyről az új magyar jegybanktörvény kapcsán reális lehetőségként beszélnek. Mint az MNB vezető testületének korábbi tagját Kopitsot ez az utóbbi lehetőség különösen elszomorítja.

Pusztító az új jegybanktörvény

Amíg az árupiaci termékek - mezőgazdasági áruk, nyersanyagok, kőolaj - ára magas, addig a két latin-amerikai ország minden veszteségük ellenére, amit az előbb említett lépéseik okoznak, működőképes marad. Magyarország, azonban nem gazdag természeti kincsekben, ezért a jegybanktörvény megváltoztatása két fronton okoz károkat.

Egyfelől az ország nem idegenítheti el magától még jobban a pénzpiacokat. Az éves magyar hitelkamat-törlesztés becslések szerint már így is több mint egymilliárd euróval magasabb, mint a három másik visegrádi ország átlaga, és tovább nő. De ez semmi a tőbefektetések elmaradásához, a GDP-növekedés stagnálásához és az államcsőd növekvő kockázatához képest.

Másfelől Magyarországnak ugyan uniós csatlakozása óta vannak konfliktusai az EU intézményeivel, de az új jegybanktörvény miatt ez kiéleződött, ami veszélyezteti az EU/IMF páros pénzügyi támogatásának elnyerését és azzal a kockázattal jár, hogy az országot szankciókkal, például szavazati jogainak felfüggesztésével sújtják.

Orbánnak tanulnia kell a leckéből

Elérkezett az idő, amikor Orbán miniszterelnöknek le kell vonnia néhány gyors tanulságot a közelmúlt eseményeiből. Még nem késő letérni az ütközőpályáról - különösen fontos lenne visszatérni a jegybank függetlenségét megteremtő törvényhez, amelyet még az előző Orbán-kormány dolgozott ki tíz évvel ezelőtt - véli Kopits György.

Emellett tanácsos lenne végrehajtani a tavaly márciusban elfogadott reformcsomagban foglalt intézkedéseket, amelyeket időközben háttérbe toltak. Az uniós kormányok és a pénzpiacok üdvözülnének egy ilyen váltást a veszélyes kísérlet után. Ironikus, de egy ilyen lépés nyomán Magyarország hamarosan élvezhetné a valódi fiskális önállóság előnyeit, akárcsak a többi visegrádi ország.