A három tömörülés elnöke a közös május elsejei nagygyűlésen olvasta fel az egyesülési nyilatkozatot. Székely Tamás, az ASZSZ elnöke kiemelte: az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején kialakult szakszervezeti struktúra megújulás nélkül már nem alkalmas a hatékony dolgozói érdekképviseletre.

Varga László, a SZEF elnöke elmondta, hogy az egyesüléssel létrehozzák az egységes szakszervezeti konföderációt a hazai munkavállalók, a versenyszférában, a közüzemekben dolgozók, a közszolgálatban állók jövője érdekében.

Kapcsolódó

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kiemelte: olyan szövetséget szeretnének, amely eredményesen harcol a végzett munka elismeréséért, a nagyobb biztonságért, a méltó életkörülményekért.

A szerdai nagygyűlésén a három konföderáció összesen csaknem 70 tagszakszervezete képviseltette magát, az érdekképviseletek közlése szerint a tömeg betöltötte a Kós Károly sétány Hősök tere és Széchenyi fürdő közötti részét. A színpadon kisfilmeket vetítettek, amelyekben a munkavállalók a tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyvének rendelkezéseit bírálták.

Pataky, Székely és Varga felváltva olvasta fel az egyesülési nyilatkozatot, amely szerint a sokszínű, versengő szakszervezeti szerveződés az első években hozott eredményeket, de a későbbiekben az együttműködés helyett az elkülönülés és az ellenségeskedés vált jellemzővé. "Ezt a pártpolitika mindig kihasználta és saját céljaira használta fel, tovább nehezítve a sikeres munkavállalói érdekvédelmet" - áll a nyilatkozatban.

Egyesek és mások

Az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF szerint a kormányok, együttműködve a tulajdonosokkal és vállalkozókkal a szakszervezetekkel szemben esetenként megosztó, egyoldalú politikát folytattak. "2010 óta különösen jellemző, hogy kizárólagos előnyben részesítenek egyeseket, és semmibe vesznek másokat" - hangsúlyozták.

Az elnökök a nyilatkozatban lefektették, milyen szövetséget képzelnek el. Olyan együttműködést szeretnének, amely határozottan vállalt alapértékeken nyugszik. Ezek a szolidaritás, az esélyegyenlőség, a demokrácia, a hazafiság, az európaiság, a jogállamiság, a pártsemlegesség. Szeretnék tiszteletben tartani a szerveződés szabadságát, a tagszervezetek, ágazatok önállóságát , és olyan belső együttműködést kialakítani, ami biztosítéka a hatékony érdekérvényesítésnek.

Az új konföderációnak az anyagi és szellemi erőforrások egyesítésével megfelelő képzést, hatékony szakértői hátteret és érzékelhető helyi, területi, és nemzetközi jelenlétet kell biztosítania a tagszakszervezeteknek, ezenkívül összehangoltan kell képviselnie a párbeszédfórumokban a közös érdekeket.

A nyilatkozat szerint az új szervezet nyitott és befogadó minden szakszervezet és szövetség irányában és kész a dolgozók érdekeit szolgáló szakszervezeti együttműködésre.

Cél a megkerülhetetlenség

Az érdekképviseletek vezetői hangsúlyozták, hogy szeretnék a tagság, a dolgozók érdekeit az ország, a társadalom, a gazdaság érdekeivel összhangban képviselni, és szeretnének megkerülhetetlenek lenni a mindenkori kormány és a gazdasági hatalom képviselői számára. Hozzáfűzték: készek és képesek kölcsönösen előnyös megállapodásokat kötni a kormánnyal, a munkáltatókkal. "Nem keressük, de vállaljuk a harcot, ha az általunk képviseltek jogos érdekeiért kell kiállni" - olvasható a nyilatkozatban.

A nagygyűlés után tartott sajtótájékoztatón Székely elmondta: a szervezett munkavállalók kétharmadát öleli fel az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF; ez legalább 300 ezer szakszervezeti tagot jelent, de rajtuk keresztül több millió munkavállaló érdekeit képviselik. Pataky Péter hangsúlyozta, hogy mér megalakultak azok a munkacsoportok, amelyek dolgoznak a szövetség összehangolásán, így például megvitatják a vagyoni, szervezeti, jogi, infrastrukturális és szakmai részleteket.

Várhatóan az év végéig állapodnak meg a részletekről - fűzte hozzá, kiemelve, hogy egy demokratikus szervezet demokratikus döntéseket hoz. Kérdésre válaszolva elmondta: még nem tudják, hány elnök lesz, valamint azt sem, milyen formában gyakorolják a vezetést.