Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Sötétben tapogatózik az, aki a 2014−2020 közötti uniós költségvetési időszak várható gazdasági hatásairól szeretne bármit megtudni, mivel a vita még nem dőlt el, így stratégiai programok kidolgozása sem indult el. Az NFÜ ezekben a napokban hirdetett meg több olyan pályázatot, amelyeknek feladata lenne a 2014−2020 közötti keretprogramok kidolgozása. Az uniós keretköltségvetés csúszása érintheti a 2014-es magyar költségvetés tervezését, amelynek első mozzanatai már ezekben a hetekben megindulnak, igaz, a tervezés inkább a nyári hónapokra gyorsul fel − így elvileg még van idő.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) éppen ezért nem izgul, a költségvetésért felelős tárcánál − amelynek vezető munkatársai tagjai a magyar tárgyalódelegációnak − azzal számolnak, hogy a ma kezdődő uniós csúcson politikai megállapodás születik. Ezt követően még elegendő idő áll az uniós intézmények rendelkezésére ahhoz, hogy a kapcsolódó rendeleteket részleteiben kidolgozzák és elvégezzék a programozáshoz kötődő feladatokat. A szükséges előkészületeket Magyarország már hónapokkal ezelőtt megkezdte, így az uniós források tervezett felhasználásának kidolgozása megfelelő ütemben halad − közölték a Napi Gazdaság kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

Azért egy vészforgatókönyvvel is számol az NGM: "Megjegyezzük továbbá, hogy - szélsőséges esetben, a többéves keretről történő idei megállapodás hiányában - a hatályos közösségi szabályok rendelkeznek a 2014. évi európai uniós költségvetés összeállításának szabályairól, melyet egyébként is a 2007-2013-as időszakról - a programok többéves jellegéből természetszerűleg fakadó - áthúzódó kifizetések határoznának meg." Így jogi akadálya nem lehet a 2014. évi magyar költségvetés összeállításának ebben az esetben sem - mutat rá az NGM.

A tervek szintjén idén az uniós támogatások lehívása csúcsra jár: a költségvetési tervek szerint 2013-ban 1555,8 milliárd forintra rúgnak az uniós − nem agrár − támogatások, ezek a pénzek jelennek meg az operatív programokban (közkeletűbb nevén az Új Széchenyi tervben). Az uniós forrásokat még 258,4 milliárd forintnyi hazai forrás egészíti ki − így a két összeg együtt 1790,1 milliárd forintot takar. Kérdés, hogy idén milyen mértékben sikerül valóra váltani az ambiciózus pénzlehívó terveket, ám az borítékolható, hogy jövőre ez a támogatásintenzitás nem ismétlődik meg, így a költségvetésen átfolyó uniós pénzek jelentősen csökkennek a hiányzó még el nem indult programok miatt. Az NGM-ben azzal számolnak, hogy a 2014-es lehívásokat a 2013-ig tartó programok áthúzódó kifizetései határozzák meg, semmint az új induló programok, így nincs valós akadálya a 2014-es költségvetés összeállításának.

Kisebb a probléma a mezőgazdasági támogatásokkal: itt az automatizmusok érvényesülnek, ráadásul komoly változások nem várhatóak a területen. Az idén a magyar mezőgazdaság összesen 464,7 milliárd forintos támogatást kap közvetlenül az uniós büdzséből, ezzel a pénzzel nincs is dolga a magyar költségvetésnek, nem folyik rajta keresztül. Azzal számolhatunk, hogy ezen a területen ebben a sávban maradnak a támogatások: az automatizmusok miatt emelkedés volna valószínű, ám az esetleges uniós politikai alku miatt néhány milliárdos, esetleg tízmilliárdos csökkenést nem lehet kizárni.

Az uniós támogatások nem jelentenek komoly kockázatot a 2014-es költségvetés tervezésére, hiszen lehívásuk a várható felhasználásnak megfelelően alakul, vagyis általában nullszaldós az egyenleg (nem számítva az év végi áthúzódó hatásokat). A jövő évi költségvetés valódi kockázatai sokkal inkább a makrogazdasági környezetben rejlenek majd és nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy 2014 választási év lesz, aminek kockázatait már a 2013-as büdzsé is magán viseli.