Újabb magyar "sikersztori" - hazánk az utolsó helyen

A lobbizás sem Magyarországon, sem Európában nem sikersztori, a közhatalmi döntéshozók az Európai Unió számos országában és az uniós csúcsintézményekben is könnyen és ellenőrizetlenül befolyásolhatóak – ezt állapította meg a Transparency International (TI) Berlinben működő központi titkársága. Magyarország a 19-es lista utolsó helyén végzett, aminek két fő oka van: hazánk nem szabályozza a lobbizást és a kormánynak példátlan túlhatalma van.
Napi.hu, 2015. április 15. szerda, 11:43
Fotó: Reuters

A Transparency International Berlinben működő központi titkársága nyilvánosságra hozta a lobbizás gyakorlatáról az Európai Unió 19 tagállamában és az Unió csúcsintézményeiben - az Európai Tanácsban, az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban -  készített kutatását. A korrupció ellen világszerte küzdő civil szervezet arra kereste a választ, hogy az érdekérvényesítés rendszere átlátható-e a vizsgált országokban és intézményekben, valamint nyilvánosan hozzáférhetőek-e a lobbizásra vonatkozó információk. Az Európai Bizottság támogatásával készült tanulmány megállapítja, hogy a lobbizás a vizsgált országok zömében vagy teljességgel szabályozatlan, vagy a gyenge szabályozás elégtelen végrehajtással párosul. Emiatt a lobbisták Európa-szerte szinte akadálytalanul és átláthatatlanul befolyásolhatják a döntéshozókat, mind a tagállamokban, mind az uniós csúcsintézményekben.

A lobbizás az európai demokráciákban egyébként megszokott jelenség, a kormányoknak és a törvényhozásnak azonban egyértelmű szabályokkal kellene megkülönböztetnie a megengedett és a tiltott érdekérvényesítést. Ellenkező esetben a nagyhatalmú üzleti csoportok, bennfentes kapcsolataikat a saját hasznukra kihasználva befolyásolhatják a politikai döntéseket.

Nincs ok büszkeségre

A TI a 19 vizsgált EU tagállam és a három uniós csúcsintézmény átlagában a közhatalmi döntéshozatal illetéktelen befolyásolással szembeni védettségét a megszerezhető 100 pontból mindössze 31 pontra értékelte. Szlovéniának elég volt 55 pont az első helyhez, ami az országban nemrég elfogadott új lobbitörvénynek köszönhető. Magyarország, 14 ponttal, az utolsó helyen végzett. A kutatás szerint tehát Magyarországon a legátláthatatlanabb a lobbizás és itt ölti a legnagyobb méreteket az illetéktelen befolyásszerzés.

A régi EU tagállamoknak sincs okuk büszkélkedni, Németország például csak a 14. lett. A válság sújtotta Olaszország, Portugália és Spanyolország pedig csak kicsivel teljesített jobban, mint a sort záró Magyarország és Ciprus. Az uniós intézményeknek is bőven lenne hova fejlődni, hiszen az Európai Bizottság csupán 53 pontot ért el, miközben az Európai Tanács 19 pontos teljesítménye még az Európai Parlament kiábrándító 36 pontját is messze alulmúlja.

A forgóajtó

A TI kutatásából kiderül, hogy a lobbizás sokszor az úgynevezett forgóajtó jelenségben, nyilvánul meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közhatalmi pozíciók és az üzleti állások között akadálytalan az átjárás. A forgóajtó effektust egyetlen vizsgált EU-tagállam és Brüsszel sem tiltja átfogóan, ráadásul a parlamenti képviselőkre különösen megengedő a szabályozás. Bár az uniós és a nemzeti parlamenti képviselőkre az elvtelen lobbizás elsődleges célszemélyeiként tekintenek, jóformán sehol nem tiltják a szabályok, hogy a képviselők és a kormánytagok a közhatalmi megbízatásukat várakozási idő ("cooling-off period") nélkül jól jövedelmező üzleti állásra cseréljék. A parlamenti képviselőkkel való kivételezésben a legkirívóbb Franciaország, Portugália és Spanyolország esete: ezekben az országokban a törvényhozás tagjai a mandátumuk idején is jogosultak lobbistaként és tanácsadói munkakörökben dolgozni.

A nagyobb képért kattintson!

"Az átláthatatlan és ellenőrizetlen lobbizás a legsúlyosabb korrupciós kockázatok közé tartozik" - mondta Elena Panfilova, a TI alelnöke, aki felszólította az EU tagállamait és a brüsszeli intézményeket, hogy "haladéktalanul dolgozzanak ki megfelelő szabályokat a tisztességes érdekérvényesítés biztosítása érdekében".

Siralmas teljesítmény Magyarországon

Az európai lobbikutatás Magyarországra vonatkozó fejezete a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) által a lobbizás magyarországi helyzetéről készített tanulmányán alapult. A TI Magyarország a tavaly októberben nyilvánosságra hozott tanulmány bemutatásakor arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormányok korrupció elleni teljesítménye huzamosabb ideje siralmas. A TI szerint ez nagyban csökkenti az átlátható és elszámoltatható érdekérvényesítési rendszer kialakításának az esélyét. Rontja a kilátásokat, hogy a második Orbán-kormány (2010 és 2014 között) módszeresen meggyengítette a végrehajtó hatalmat korlátozni hivatott jogállami intézményeket, így mára a fékek és ellensúlyok rendszere jóformán megszűnt. Ennek hatására a már korábban is burjánzó korrupció központosítottabb formát öltött. Mindez megkönnyíti és intézményesíti az átláthatatlan és nem számonkérhető lobbizás gyakorlatát.

A most nyilvánosságra került európai lobbikutatás rávilágított arra, hogy a jogállami normák semmibevétele és a lobbizás átláthatatlansága szorosan összefügg. Komoly jelzés, hogy a kutatás alapján készült összesített listán Magyarország 19 vizsgált EU tagállam közül az utolsó helyen végzett. Hazánk gyenge teljesítményét részben az magyarázza, hogy a magyar parlament az elmúlt években számos, visszaélésekre alkalmat adó, ilyenformán a korrupciót legalizáló törvényt fogadott el.


A nagyobb képért kattintson!

A parlamenti képviselőket hazánkban sem korlátozzák etikai szabályok, a közszférában dolgozók meglévő etikai kódexei pedig hatástalannak bizonyultak a korrupció letörésében. Tovább rontja a helyzetet, hogy Magyarország sem dolgozott ki megfelelő szabályozást a forgóajtó jelenség kivédésére, továbbá az országnak soha nem volt hatékony lobbiszabályozása. Ezt tetézi, hogy az üzleti élet szereplői vonakodnak élni az önszabályozás eszközeivel, és a lobbiszervezetek sem alkották meg a saját etikai kódexeiket.

Rendszerszintű korrupció

A már 2010 előtt intézményesült korrupció az Orbán-kormány alatt központosítottabbá és rendszerszerűvé vált. A közhatalom és egyes üzleti csoportok összefonódása révén nemegyszer testre szabott jogszabályok születnek, amelyek a kormánnyal illetéktelenül szoros kapcsolatot ápoló közeli bennfenteseket részesítik előnyben. A TI Magyarországnál úgy vélik, a Quaestor-ügy az átláthatatlan érdekérvényesítés újabb esete: nem tudható például, ki lobbizott kinél azért, hogy sokmilliárd forintnyi közpénz egy kockázatos magánbefektetői társasághoz kerülhessen.

A korrupcióellenes szervezet szerint a kormány módszeresen szűkíti az információszabadságot, elsőként felszámolta az adatvédelmi ombudsmani intézményt és bevezette a közadat igénylés megtagadását megkönnyítő "számlaszintű adatkérés" fogalmát. Az átláthatóságot gyengítő törvények sora tavaly tovább bővült. A kormánytöbbség évtizedekre titkosította a Paks 2. beruházást, és idén januártól azt sem lehet megtudakolni, hogy egy kaszinótulajdonos melyik focicsapatnak mekkora összegű - az adományozó által fizetendő adót csökkentő - támogatást nyújtott.

"Miközben a kormány egyre átláthatatlanabb módon hoz a hozzá közel álló üzleti és magánérdekeket előnyben részesítő döntéseket, a korrupció elleni friss kormánystratégia-tervezet a kockázatok körében szót sem ejt a lobbizásról" - adott hangot aggodalmának Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője.

A TI szerint elengedhetetlen, hogy az állam ténylegesen ellenőrizze a parlamenti képviselők és a közpénzek sorsáról döntő más közhatalmi tisztségviselők lobbikapcsolatait. Az állami alkalmazottakat arra kell kötelezni, hogy részletes és nyilvánosan hozzáférhető jelentést készítsenek a lobbistákkal fenntartott kapcsolataikról. A lobbitevékenység ellenőrzésére pedig új, a kormánytól független lobbihatóságot kell felállítani.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2015.04.15 21:34

@pro libertate: A fősimlis karcagi cégtulaj a fidesz kormány valami turisztikai bizottságában tag is volt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2015.04.15 21:25

"a második Orbán-kormány módszeresen meggyengítette a végrehajtó hatalmat korlátozni hivatott jogállami intézményeket, így mára a fékek és ellensúlyok rendszere jóformán megszűnt"
Vajon emlékszik-e még valaki arra, hogy mi volt a jogállami berendezkedés rombolásának orbáni indoka? Nos, a hatékonyság... amiben példát mutathatnak a szokatlanul őszinte tusványosi beszédben megjelölt önkényuralmi rendszerek a demokráciáknak...
Mára kézzelfoghatóvá váltak az orbán-rezsim működésének eredményei. Napi rendszerességgel. Józan ésszel persze előre látható lett volna, hogy az orbáni recept, a korlátok hiányától megrészegült hatalom szövetsége a bűnözőkkel nem vezethet pozitív eredményre. Ezért lesz az államadósság felgyorsult növekedése az államadósság elleni harc eredménye, ezért jelenti a segélyezés drasztikus kiterjesztését a munkaalapú társadalom, ezért lett 5-30-szor nagyobb a "költségtérítés" a tandíjnál, és sorolhatnánk.
De hát a józan ész az orbáni értékrendben csupán valami libsibolsi huncutság...:D

Pedig a fékek és ellensúlyok rendszere éppen az állam működésének hatékonyságát szolgálja. Nem is szorul ez magyarázatra azok számára, akik tanulták, miért hozta lére egy abszolút hatalommal bíró (!) francia császár a közigazgatási bíróságokat vagy egyáltalán a közigazgatási jogot a 18. században... (Láttunk már hasonló indoklást, nem is egyet: pl. a nyugdíjvagyon elpusztítására is a vagyon megvédése érdekében volt szükség...:D)
De a mi megmentőnk jobban tudja, mi kell a magyarnak. Titkos szerződések, előjogok, állami korrupció. A végrehajtó hatalomba pedig nem hozzáértő, hanem megbízható emberek kellenek... mint az a karcagi hölgy, aki az alapvető szakmai végzettség hiányát egy kitalált doktorival pótolta és így lett a Környezetvédelmi Felügyelőség országos főigazgatója... (tipikus fideszes karrier, mint pl. börtönviselt közmunkásból bróker-vezérigazgató...:DDD)

Apropó, Karcag. Olvasom, most ott loptak el egy halom pénzt (ha igaz). Ugye, tudjuk, miről híres ez a kisváros? Igen, igen: a jelenlegi kormányban két karcagi származású miniszter is van, az alacsonyabb szintű vezetőkről nem is szólva... de furcsa egybeesés... :DDD

Újabb papír, újabb szégyenletes bizonyítvány. Egyszerűen gyalázat az orbán-rezsim teljesítménye, messze alulmúlja minden elődjéét.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.04.15 21:13

@Geza73: Ugyan ön meg lehetne tájékozottabb, s nem citálna akkor ide többféle számítási módszerrel számolt GDP-arányos államadósság-adatokat... amelyekben azért még a dátumokkal is játszogat... nem is keveset.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2015.04.15 20:59

Tényleg megáll az ember esze!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2015.04.15 20:57

Erre mondják, hogy egyik kutya, másik eb.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html