Újabb rossz hír jött a kórházakról

Márciusban ismét 3,8 milliárd forinttal nőtt a magyar kórházak lejárt adósságállománya, amely így most 26,2 milliárd forintra rúg a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint. A márciusi növekedés több mint kétharmada a 60 napon túli adósságokat gyarapította.
Szepesi Anita, 2018. április 18. szerda, 13:43

Március végén 26,2 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak a magyar kórházak. Az adósságállomány szerkezetének alakulására jellemző, hogy a havi 3,8 milliárdos gyarapodás kétharmada (2,4 milliárd) a 60 napon túl lejárt a tartozásokat növelte, így annak ellenére, hogy decemberben a kórházak 44 milliárd forintot kaptak a működés támogatására, közte a 30 napon túli adósságaik rendezésére, most mégis a hosszú lejáratú adósságok teszik ki a teljes állomány egyharmadát. Vagyis az első negyedév végére már 8,5 milliárd forint fizetési határideje több mint 2 hónappal ezelőtt lejárt a MÁK legfrissebb adatai szerint.

Ez arra utal, hogy a kórházak nem a számlák lejárati ideje szerint rangsorolják a szállítóikat, azok az intézmények, amelyek nem képesek kifizetni az összes kötelezettségüket, nem a legrégebbi tartozást rendezik, hanem valamilyen más szempont az irányadó.

A márciusi adatok szerint az adóslisták korábbi éllovasának, a Honvédkórháznak gyakorlatilag továbbra sincs lejárt tartozása. Hat kórház viszont több mint egymilliárddal tartozik az első negyedév végére (Békés megyei kórház 1,3 milliárd, Dél-pesti Centrum kórház, lánykori nevén Egyesített Szent István Szent László kórház, Bajcsy kórház 1,1-1,1 milliárd, Szent János kórház 1,2 milliárd, Péterfy Sándor utcai kórház 1,9 milliárd, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórház 1,1 milliárd).

A legnagyobb havi növekedést - 370 millió forintot - a gyógyító megelőző ellátásban aktívan részt vevő Pécsi Tudományegyetem produkálta.

A növekedés a szokott trendet trendet követi, alapvetően indokoltan, hiszen évek óta hiányzik az az egy-két havi finanszírozás a kórházi büdzsékből, s nyoma sincs strukturális változásnak, vagy a dologi kiadásokra fordítható plusz forrásnak. Az egészségügyi fejlesztésekre fordított, sokat hangoztatott 500 milliárdos uniós forrás, és a szintén gyakran ismételt bérfelzárkóztatás közepette dologi kiadásokra mind kevesebb jut, szemben a technológiai robbanást követő globális trenddel. Így nem csoda, ha a kórházi gyógyításból hiányzó eszközök mellett a duzzadó adósság is állandó kísérője a magyar egészségügynek.

Képünk forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK