Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Átfogó statisztikai kiadványt jelentetett meg a KSH a népszámlálási adatok alapján a Balaton környéki településekről - újra ebből a dokumentumból szemezgettünk. Az érdekes adatokról készült összeállításunk első részét itt olvashatja.

  • A partközeli településeken magasabb a házasok, valamint az elváltak aránya, míg a távolabbiakon a nőtleneké, hajadonoké és az özvegyeké.
  • A német nemzetiségű lakosok közel harmadának volt német az anyanyelve. A Zala megyei részen 19 százalék, a somogyin 36 százalék, az északi parton minden ötödik német nemzetiségű személy vallotta magát német anyanyelvűnek. Néhány zalai településen a német anyanyelvűek aránya kiugróan magas. A jelenség hátterében a zalai gyógyfürdőkhöz illetve azok közelsége miatt felértékelődött településekre először rekreációs céllal érkező, majd később ott ingatlant vásárló, elsősorban német, ill. osztrák állampolgárok állnak.
  • A nem a 13 hazai nemzetiségi népcsoporthoz tartozó és az EU-n kívüli bevándorló nemzetiségek közül az orosz közösség létszáma a legnagyobb, mintegy 240 fő. Elsősorban a frekventáltabb partközeli településeken (Csopak, Hévíz, Balatonalmádi, Siófok, Keszthely, Balatonfüred) alkotnak kisebb csoportokat.
  • A partközeli települések lakosságának 2,2 százaléka külföldön született magyar állampolgár volt, 4,1 százaléka pedig külföldi lakhelyről költözött ide. Öt településen (Balatonőszödön, Szentantalfán, Barnagon, Óbudaváron és Salföldön) meghaladta az 5 százalékot a külföldön született lakosok aránya, tizenkét településen pedig külföldről ideköltözöttek alkották a lakosság több mint 10 százalékát.
  • Képzettség tekintetében az üdülőkörzet települései közötti képzeletbeli ranglistát Paloznak és Óbudavár vezeti, ahol a 25 évesnél idősebbek 30-31 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel.
  • A települések foglalkoztatási rátája széles sávban mozog, Balatonszőlősön a 15 éves és idősebb lakosság 57,1 százaléka dolgozik, ezzel szemben Holládon nem éri el az arány a 25 százalékot. A munkanélküliek száma 40 százalékkal, 4000 fővel nőtt 2001 és 2011 között.

 

Forrás: KSH
  • Az itt élő foglalkoztatottak 46 százaléka ingázik, az összes ingázó közül Budapestre 1500-an, Fejér megyébe több mint 700-an járnak naponta, mindkét irányba nagyrészt Somogy és Veszprém megyéből.

 

Forrás: KSH
  • Az országos átlaghoz képest a Balaton üdülőkörzet lakossága valamivel kedvezőtlenebb jövedelmi helyzetben van. Egy adózó átlagosan 1 528 611 forint éves jövedelmet szerzett, ami után évi 241 772 forint szja-t fizetett, az országos átlagnál 359 ezer, illetve 62 ezer forinttal kevesebbet. Az átlagjövedelem (és a befizetett adó is) a veszprémi területen a legmagasabb. Öt Veszprém megyei település (Alsóörs, Balatonalmádi, Csopak, Kékkút, Paloznak) kivételével mindenhol az országos átlagnál kisebb átlagjövedelem jellemző az üdülőkörzetben, az egy adózó által fizetett adó összege pedig az említett települések mellett további öt helyen (Balatonhenye, Felsőörs, Gamás, Siófok, Zalakaros) haladja meg az országos átlagot.
  • Az összeírás időpontjában a lakások 18 százalékát nem lakták, ezen belül a partközeli településeken hányaduk 21 százalékot, a távolabbi településeken pedig 15 százalékot tett ki.

 

Forrás: KSH
  • 2001-ben volt a legintenzívebb az üdülőépítés, ekkor még 300 felett volt az új üdülők száma. 2005-2006-ban átmeneti hanyatlás után ismét 300-hoz közelített az átadott üdülők száma, 2007-től azonban évente átlagosan már csak 120 körüli új üdülő készült el.