Újabb ügyben veszített Magyarország - döntött a bíróság

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével - mondta ki friss döntésében az Európai Bíróság.
Domokos László, 2017. június 22. csütörtök, 10:45

A pert az Unibet International máltai társaság - amely többek között távszerencsejáték-szervezéssel foglalkozik és több tagállam által kiadott szerencsejáték-szervezési engedéllyel rendelkezik - indította magyar állam ellen.

A távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével - mondta ki mai döntésében az Európai Bíróság (EB). E szabályozás először hátrányosan megkülönböztető módon, majd pedig nem átlátható jellege révén korlátozta a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy ilyen játékokat szervezzenek Magyarországon.

A döntés nem meglepő, mivel az EB lengyel főtanácsnoka Maciej Szpunar április 5-én közzétett véleményében azt állapította meg ugyanis, hogy az online szerencsejátékok koncessziók kiosztásakor egy gyakorlatilag engedélyezési eljárásként működő odaítélési mechanizmust bevezető magyar szabályozás korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

A magyar hatóságok még 2014-ben megállapították, hogy a Unibet magyar nyelvű internetes oldalakon szerencsejáték-szolgáltatásokat nyújt, jóllehet nem rendelkezik az e tevékenység gyakorlásához Magyarországon szükséges engedéllyel. Így egyrészt 2014. június 25-én elrendelték a Unibet internetes oldalainak a Magyarországról történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, másrészt pedig 2014. augusztus 29-én bírságot szabtak ki e társasággal szemben.

A Unibet e két határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, arra hivatkozva, hogy a határozatok alapjául szolgáló magyar szabályozás ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A cég szerint jóllehet a vitatott időszakokban a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplők elvileg engedélyhez juthattak Magyarországon, amely alapján távszerencsejáték-szervezést folytathattak (mivel az ilyen szolgáltatások nyújtása nem minősült állami monopóliumnak), a gyakorlatban lehetetlen volt e szereplők számára az ilyen engedély megszerzése. Ugyanis Magyarország ezen időszakokban nem írt ki koncessziós szerződés megkötésére irányuló nyilvános pályázatot, amely lehetővé tette volna a szükséges engedély megszerzését. A Unibet ezenfelül úgy véli, hogy Magyarország a gyakorlatban kizárta számára a magyar jogban előírt azon lehetőséget, hogy "megbízható" szerencsejáték-szervezőként ilyen szerződéseket kössön.

A magyar bíróság arra várt választ az Európai Bíróságtól, hogy a magyar szabályozás összeegyeztethető-e a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

A csütörtökön hozott ítéletében az EB megállapította, hogy a kérdéses nemzeti szabályozás, amely tiltja a szerencsejátékok közigazgatási hatóságok előzetes engedélye nélküli szervezését, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül.

A 2014. június 25-én elfogadott nemzeti szabályozás szerint a "megbízható" szerencsejáték-szervezőknek legalább tíz éven keresztül szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységet kellett folytatniuk Magyarországon. Csakhogy az EB szerint az ilyen követelmény eltérő bánásmódnak minősül, mivel az hátrányosan megkülönbözteti a másik tagállamokban letelepedett szerencsejáték-szervezőket a nemzeti szervezőkhöz képest, amelyek könnyebben teljesíthetik e feltételt. Ezért a Bíróság megállapítja, hogy a kifogásolt szabályozás hátrányosan megkülönböztető, ebből következően pedig ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságának
elvével.

A 2014. augusztus 29-i határozat alapjául szolgáló nemzeti szabályozást illetően a bíróság megállapítja, hogy a valamely tagállamban három éven keresztül szerencsejáték-szervezésre irányuló tevékenység folytatására irányuló kötelezettség azon vállalkozásokkal szemben való előírása, amelyek "megbízható" jogállást kívánnak szerezni, nem hozza előnyösebb helyzetbe a fogadó tagállamban letelepedett gazdasági szereplőket, tehát az főszabály szerint igazolható olyan közérdekű céllal, mint amilyen a fogyasztók vagy a társadalmi rend védelme. Csakhogy e e szabályozás nem felel meg az átláthatóság követelményének, mivel sem a nemzeti hatóságok jogköreinek a "megbízható" szerencsejáték-szervezők számára a koncessziók odaítélésére irányuló eljárás során való gyakorlásához kapcsolódó feltételeket, sem pedig a szerencsejáték-szervezők által az ajánlatuk megtétele kapcsán teljesítendő technikai feltételeket nem határozták meg kellő pontossággal. Így e szabályozás szintén ellentétes a
szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével.

Az EB azt is kimondta, hogy e jogszabályok alapján semmilyen szankció nem szabható ki.

(Képünk illusztráció.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krax, 2017.06.22 12:03

@689088: "Biztos nem biztosítottak elég előnyt a buziknak...."

Na igen, mert az agyhalott, bizonyítottan semmihez sem értő, fityesz kádereké a jövő!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

689088, 2017.06.22 11:20

Biztos nem biztosítottak elég előnyt a buziknak....
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html