Újra terítéken volt Magyarország

A közös értékek nagyon fontos sarokkövei az Európai Uniónak - mondta a szerdai európai parlamenti vitán Melania-Gabriela Ciot, a soros elnökséget ellátó Románia Európa-ügyi minisztere. Az általa képviselt román elnökség is egyetért azzal, hogy ezeket védelmezni kell. Felidézte a magyarországi hetes cikkes eljárás eddig lezajlott fejezeteit, és biztosította a képviselőket, hogy az eljárás során komolyan figyelembe veszik az EP-képviselők aggályait a magyar jogállamisággal kapcsolatban - derül ki az Index tudósításából.

Váratlan helyről kapott segítséget Orbán Viktor

Ezt tette az Orbán-kormány az országgal 9 év alatt

A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte. Az EP-képviselők egyebek mellett a múlt év végén kezdődött túlóratörvény elleni tiltakozások, az új közigazgatási bíróságok felállítása miatt javasolták az EP-nek, hogy ismét foglalkozzon Magyarországgal plenáris ülésén.

A vitán a magyar kormány nem vett részt, mert - mint ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter is megfogalmazta - "európai parlamenti választási kampány van, meghagyjuk a színjátékot azoknak, akik ebben részt kívánnak venni."

A vitán felszólalt Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, aki elismételte, hogy az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét.

A brüsszeli plenáris ülésen Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává. A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek - mondta az MTI tudósítása szerint.

- fogalmazott.

Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, "példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot".

A bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása - mondta az EB alelnöke.

Csak ürügy

Deutsch Tamás fideszes képviselő szerint "a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen". Az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar. Ez a kérdés a bevándorlás ügye - ismételte el a kormánypárt álláspontját.

Párttársa, Gál Kinga a vádak mindegyikét nevetségesnek nevezte, amelyek szerinte mellőzik a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.

Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett "az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások" kapcsán.

Magyarország csak látszatdemokrácia

Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak "látszatdemokrácia", a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni "európai barátai" álláspontját.

A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis "sodródik a tekintélyelvűség útján".

- fogalmazott.

Balczó Zoltán jobbikos képviselő felszólalásában kijelentette: "Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból".

Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig úgy vélte, hogy a kormány "a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította". Szerinte "az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik" - írja az MTI.

Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője azt emelte ki felszólalásában, hogy "Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket".

Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, "senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése", miután láthatóan "elbukott a támadása Magyarország ellen". (Az MTI szerint az ülésteremben sok volt az üres padsor, a képviselőknek mindössze töredéke vett részt a vitán.)

Az EP mostani állásfoglalásról ezúttal nem fognak szavazni a képviselők.