A NGM-es interregnum utolsó napján azaz szerdán került ki az országgyűlés honlapjára levél, amely a korengedményes nyugdíj esetleges visszahozatalát pendíti meg a hazai nyugdíjrendszerbe. Matolcsy Görgy épp már nem volt nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály pedig még nem, ennek ellenére került ki a "miniszteri" iromány a parlament honlapjára. A NGM írásbeli válasza Volner János képviselő kérdésre született, amelyben jobbikos politikus azt feszegeti, hogy mennyibe kerülne a megszüntetett ellátás újbóli bevezetése. Erre a kérdésre ugyan nem kap választ a képviselő, ám az NGM érdekes gondolat kísérletbe kezd.

"A korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai eszközként azt a célt szolgálta, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhassanak azok a munkavállalók, akiket a munkáltató már nem kívánta tovább foglalkoztatni - olvasható az NGM írásbeli válaszában. (Ez a nyugdíjkedvezmény nem keverendő össze a korkedvezményes nyugdíjjal, amely bizonyos szakmákban, veszélyes egészségre ártalmas munkakörökben eltöltött munkaidő adott kedvezményt. A korkedvezményes nyugdíjjal kapcsolatos változásokról itt olvashat.) Az így nyugdíjba vonult munkavállalók esetleges továbbfoglalkoztatása azonban, akár a korengedményes nyugdíjazást kezdeményez ő munkáltatónál sem volt kizárt, a nyugdíjas státuszból ered ő kedvezmények megtartásával. A továbbfoglalkoztatott munkavállalók kieső járuléka mellett a nyugdíjasoknak járó ellátások, kedvezmények nyújtása kiadási többletet jelentett" - olvasható az NGM érvelése.

A korengedményes nyugdíj mellett folytatott vállalkozói tevékenység után jelentős társadalombiztosítási kedvezményt érvényesíthetett az érintett, vagyis az általánoshoz képest minimális járulékfizetési kötelezettség állt fenn, egészségbiztosítási szolgáltatásra jogosult volt a nyugdíjas, s a közlekedési, és egyes szolgáltatások igénybe vételéhez nyújtott kedvezmények is megillették. A konstrukció lényegéből adódóan nem felelt meg a nyugdíj definíciójának, hiszen a nyugdíj az időskori megélhetés alapjául szolgáló jövedelemarányos keresetpótló ellátás - olvasható az NGM levelében.

A kormány túllőtt a célon a nők 40 éves kedvezménnyel

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében szüntette meg a kormány a korengedményes nyugdíjak rendszerét 2011-ben. Hogy a saját elveivel azonnal szembe is menjen a kormány, ugyanakkor rögtön bevezette a nők speciális korengedménylét a 40 éves munkavisszonnyal, ami a vártnál jóval nagyobb érdeklődést váltott ki az érintettek körében. A 40 éves "munkaviszony" kedvezménnyel eddig százezren éltek, ez háromszorosa az eredetileg várt létszámnak évi mintegy száz milliárd forintos többletkiadást generált a nyugdíjkasszában.

Vagyis a tisztán politikai - a gazdasági és nyugdíjszemléletű megfontolásokkal szembemenő intézkedés jelentős költségvetési kiadást és hiányt generált, illetve komplett hiányszakmák alakultak ki, ahol a korhatár közeli hölgyek adták a munkavállakók derékhadát. Ilyen például az óvodapedgógusok, de az egészségügyben, oktatásban is felülreprezentált ez a kör. A nagyobb érdeklődés annak is következménye, hogy ezen kedvezményezett kör esetében sem kell tényleges 40 éves munkaviszony, ugyanis abba beleszámít a gyermeknevelés ideje, így akár már 32 éves munkaviszony esetén is kérhető az előrehozott nyugdíj. A közel százezres létszámmal szemben 2012-ben alig 9617 fő részesült a hagyományos korengedményes nyugdíjba, ezen személyek átlagnyugdíja 143 ezer forint volt.

Az állam pénzt nem adna, de hajlik a jó szóra

Így olyanok is távoztak a munkaerőpiacról akik pótlása nem lehetséges, ami totálisan ellentétes a korengedményes nyugdíj filozófiájával, amelynek épp az volt a lényege, hogy azon idősebb munkavállalóaknak nyújtson alternatívát a munkanélküliségi ellátással szemben, akik újbóli munkavállalására már nem volt vagy kicsi volt az esély egy estleges elbocsátással. A '90-es években létező és működő gyakorlat volt, hogy az cégek az így nyugdíjba küldött alkalmazottaiknak nyugdíjellátást "vásároljanak" többlet járulékfizetéssel, ezzel csökkentve a nyugdíjkassza kiadásait.

Ehhez hasonló konstrukció újbóli bevezetésének lehetőségét említi meg elvi lehetőségként az NGM levele. A fő cél természetesen a minél további foglalkoztatás: "A foglalkoztatás növelésével egyidejűleg továbbra is cél, hogy a munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatárig minél nagyobb számban dolgozzanak, ezzel szűnjön meg a munka világából történ ő idő előtti kivonulás. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor minden olyan vállalati szintű kezdeményezést támogatunk, ahol a munkáltató a nyugdíj előtt álló munkavállalói számára a nyugdíjra való jogosultság megszerzéséig - a munkavállaló részére kellő biztonságot garantáló - támogatást biztosít. Az állam nem zárkózik el az ilyen tartalmú megalapozott munkáltatói-munkavállalói javaslattól, amely az állam részéről közreműködést és hozzájárulást csak a jogszabályi keretek megteremtésében igényel." Magyarán a rendszer többletkiadással nem járhat, ám kész a korábban létezőhöz hasonló rendszer újbóli bevezetéshez - amikor is a munkáltató állta számlát.