Újra kinyithat a mecseki uránbánya

A kormány megvizsgálja a mecseki urántermelés újrakezdésének lehetőségét; a pécsi polgármester, Páva Zsolt szerint a helyi közgyűlésnek közmeghallgatást kellene tartania az ügyben. A döntésbe szeretnék bevonni az érintett települések önkormányzatait és a lakosságot is - mondta Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár.
NAPI, 2012. június 19. kedd, 15:32

A kormány megvizsgálja a mecseki uránbányászat újrakezdésének lehetőségét - jelentette be Páva Zsolt, Pécs polgármestere kedden a baranyai megyeszékhelyen. A cél annak a kiderítése, hogy Pécs környéke társadalmi, szociológiai, technológiai, környezetvédelmi szempontból alkalmas helyszín-e a termeléshez - mondta el a fideszes politikus a Kovács Pál klíma- és energiaügyekért felelős államtitkárral e témában folytatott egyeztetést követő sajtótájékoztatón. Ez egy folyamat kezdete, a döntést körültekintő eljárás végén kell meghozni - hangsúlyozta. "Az uránbányászat Pécs múltjában meghatározó, nosztalgiával övezett témakör. Ilyen szempontból a helyzet hangulatilag kedvező, de meg kell vizsgálni, hogy egy bányanyitásnak milyen hatásai lennének" - tette hozzá. A polgármester azt mondta, ebben a kérdésben továbbra is "a pécsiek szándékára szeretne építeni"; a város polgárainak döntése meghatározó számára, ezért is indítványozta az államtitkárnak, hogy első lépésként a helyi közgyűlés tartson közmeghallgatást az ügyben.

Az uránbányászat lehetősége nemzetgazdaságilag fontos szempont, az urán világpiaci árának emelkedése miatt vetődött fel - fogalmazott Kovács Pál, aki hangsúlyozta, ha a vizsgálat azzal az eredménnyel zárul, hogy a kitermelés környezetkímélően, az egészségre káros hatások nélkül és gazdaságosan folyhat, a kormány megfontolja az uránbányászat indítását. De a döntésbe szeretnék bevonni az érintett települések önkormányzatait és a lakosságot is - tette hozzá.

A Mecsekben az 1950-es évek végétől 1997-ig folyt uránbányászat, a termeléssel gazdaságossági megfontolásokból hagytak fel. A bánya egykor közel 8 ezer embernek és családjának nyújtott megélhetést. A lelőhely meglévő készleteinek további hasznosítása az elmúlt évtized közepén vetődött fel. Az ausztrál érdekeltségű Wildhorse 2005 októberében alakult magyarországi leányvállalata, a Wildhorse Energy Hungary Kft. 2006-ban uránérc-kutatási jogot kapott a Pécsi Bányakapitányságtól a Délkelet-Dunántúl, a Mecsek és környezetének hét területére. Még közel két évre van szükség a mecseki uránlelőhely vizsgálatához, az ércvagyon kitermeléséről a kutatási eredmények ismeretében és a majdani gazdasági környezettől függően születhet döntés - mondta Benkovics István, a Wildhorse Energy Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az idén februárban az MTI-nek. Arról, hogy pontosan mikor és mekkora beruházással indulhatna újra az uránérc-bányászat, még korai beszélni - közölte. Megjegyezte: az eddigi ismeretek alapján a lelőhelyről mintegy 20 ezer tonna fémuránt lehetne kinyerni. A két évtizeden át tartó kitermelés korszerű, környezetkímélő technológiákkal folyna, és közvetlenül félezer, közvetve pedig még ennél is több embernek adhatna munkát. Ez jelentősen hozzájárulna a térség gazdaságának élénkítéséhez, az állam és az érintett települések bevételeinek növeléséhez.

Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője egy májusi pécsi sajtótájékoztatón a paksi beruházást és a Wildhorse-nak a mecseki uránbányászat újrakezdésére vonatkozó terveit egyaránt spekulatívnak, szakmailag nem kellően megalapozottnak nevezte. Az LMP korábban jelezte, hogy számára sem a Paksi Atomerőmű bővítése, sem az esetleges mecseki uránbányászat nem támogatható, mert ezek a beruházások jelentős pénzügyi, környezeti és egészségi kockázatot hordoznak magukban.

HOZZÁSZÓLÁSOK