Azt hetek óta látjuk a diszkontkincstárjegy- és államkötvény aukciókon, hogy az ÁKK amikor csak tud, a meghirdetett felett fogad el ajánlatokat, hogy ezzel is igyekezzen feltölteni a tavaly év végére drasztikusan leszorított pénzügyi tartalékokat (amelyet azért tett, hogy az év végére minél kisebb legyen a kimutatott államadósság). Ebből arra gyanakodhattunk, hogy az állam pénzügyi tartalékai szépen gyarapodnak is, de a közelmúltban közzétett februári államháztartási hiány egyenleg már elbizonytalanító volt.

Abból ugyanis kiderült, hogy gigantikus, 408 milliárd forintos hiány alakult ki, amellyel az egész évre tervezett pénzforgalmi jellegű áht-deficit közel 50 százaléka összejött. Noha ez még nem ad különösebb aggodalomra okot (máskor is láttunk már ilyet), de a nagy hiány miatt az ÁKK pénzügyi tartalék-visszatöltési erőfeszítése nem tudott egyelőre sikeres lenni. A deficitet ugyanis az ÁKK-nak meg kellett finanszíroznia (ami tartalékcsökkentő hatású).

Amint a költségvetés hagyományosan "orrnehéz" finanszírozási periódusán túl leszünk (várhatóan április-június között), akkor az ÁKK tartalék-visszatöltési erőfeszítései is egyre látványosabb eredményeket fognak hozni.

Az MNB ma közzétett statisztikai mérlege szerint az állam MNB-nél parkoltatott betéteinek állománya 310 milliárddal 995,1 milliárd forintra apadt vissza (tavaly év végén 752 milliárdon járt az állomány). A részletes adatok szerint a forintalapú betétállomány közel 168 milliárddal 411 milliárd forintra, a devizaalapú 142 milliárddal 584 milliárd forintra mérséklődött.

Az állam szűken értelmezett pénzügyi tartalékaihoz számítottuk eddig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban lévő pénzállományt is, de q hajdanán 3000 milliárd forintos alap tavaly év végére teljesen elpárolgott az eszközértékesítések (és az abból történt adósságfinanszírozási műveletek) hatására.