Februárban az MNB még meglepte a piacot, a várt 10 bázispontos vágás helyett újra 15-tel csökkentette az alaprátát.

A Reuters által megkérdezett elemzők többsége 10 bázispontos vágást jelzett előre márciusra is, illetve azt, hogy ezzel el is éri mélypontját az alapráta. Az elemzői konszenzus szerint az év végéig 3, 2015 végére pedig 3,75 százalékra emelkedik a kamatszint.

Kapcsolódó

Vannak persze az elemzői konszenzustól - egyes esetekben markánsan - eltérő vélemények is, amelyek szerint folytatódhat még az enyhítési ciklus: a JP Morgan 2,50, az HSBC 2,45, a Bank of America-Merrill Lynch 2,25 százalékos alapkamat-mélypontot vár.

A kamatemelés erősítheti a forintot

A Takarékbank prognózisában az szerepelt, hogy az MNB 2,50-2,55 százalékig csökkenti az alapkamatot, majd az év vége felé a 2015-ös amerikai kamatemelés beárazását követően kis lépésekben végrehajtott szigorítás kezdődhet, 2,75-re - vagy ha nagyon rákényszerülnek, 3,0 százalékra. A szigorítással párhuzamosan a forint is erősödhet: az év végén az euró újra 300 forint alatt lehet, a javuló külső egyensúlynak köszönhetően, de - szemben a korábbi előrejelzéssel - bőven 290 felett alakulhat az éves átlagos árfolyam.

A Quaestor elemzése pedig arra mutatott rá, hogy közelednie kell a kamatvágási ciklus végének, elfogy ugyanis lassan az MNB mozgástere. A nemzetközi hangulat változása miatt a piac egyre növekvő mértékben (jelenleg 25 bázispontos) kamatemelést áraz a következő 3 hónap során.

Jelzett az MNB is

A jegybankból is érkeztek olyan - egyébként akkor a forintot átmenetileg erősítő - jelzések, amelyek arra utaltak, hogy közeledhet a kamatcsökkentési ciklus vége. A februári kamatdöntő ülésen a monetáris tanács két tagja is a tartásra voksolt.

Egyikük, Pleschinger Gyula úgy vélte, a gyengébb forint ugyannem jelent veszélyt az inflációs céljra, sem pedig a pénzügyi stabilitásra, mindazonáltal nőnek a kockázatok, amit az ukrán válság miatti piaci bizonytalanság okoz. Úgy látta: elméleti lehetőség van ugyan kamatcsökkentésre, de a kockázatokat most már exponenciálisan növelné, hogy az már nincs összhangban azzal a potenciális minimális előnnyel, amit egy következő kamatvágás még előidézhet.

Részben hasonlóan nyilatkozott Balog Ádám MNB-alelnök, aki azt mondta, hogy a stabilan alacsony magyarországi infláció engedne mozgásteret a további kamatcsökkentésre, de az ukrajnai válság nehezíti a helyzetet. Szerinte "újra kell értékelni a helyzetet, komoly munka folyik ezzel kapcsolatban, és ez már látszani fog március-április-májusban".