Uniós pénzt osztott saját rokonának és a miniszterelnök barátjának Hernádi Zsolt

Szabálytalanságok történtek az Európai Unió egyik támogatási projektjénél, az induló innovatív magyar vállalkozások megsegítésére létrehozott, Hernádi Zsolt Mol-vezér cége által kezelt egyik Jeremie-alapnál. A visszásságok miatt az EU 2015-ben hónapokig szüneteltette a pénzkifizetést, továbbá 4,3 milliárdos büntetést szabott ki.
Szabó Dániel, 2017. március 1. szerda, 09:58
Fotó: Napi.hu

Elvileg csak a fejletlenebb régiókban működő cégek kaphattak volna az uniós támogatásból, mégis több Budapest és a környékén működő vállalkozást finanszíroztak az alapból. Az EU nemcsak ezt, hanem azt is kifogásolta, hogy a magyar hatóságok szerinte nem tettek meg mindent a szabálytalanságok kiszűrése érdekében - írja a Direkt36 egy több mint 20 ezer dokumentumot tartalmazó belső iratanyag alapján, melyet a Forbes szerzett meg.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának Gran Private Equity nevű cége által kezelt 3 milliárdos Jeremie-alap részről az derült ki, hogy 840 millió forinttal támogatta az olajtársaság vezetőjének rokonát és annak közeli ismerősét. Ráadásul a folyósított összegből innovatív folyamatok helyett, nagyjából szokványos ingatlanügyleteket bonyolított. A szintén a Molnál dolgozó Bacsa György (ő Hernádi unokatestvérének a fia) cége az uniós pénzből olyan ingatlanokat vett, amelyekben az MKB Banknak voltak fiókjai. A cégnek az ingatlanok megvásárlása után csak be kell szednie a bérleti díjat, az MKB Bankkal megkötött bérleti szerződések ugyanis hosszú távra szólnak.

Kiderült az is, hogy Hernádi alapja szorosan együttműködött a Jeremie-programban szintén résztvevő, Garancsi Istvánnal. A miniszterelnök jóbarátját, a Videoton futballcsapat tulajdonosának egyik érdekeltsége is százmilliós támogatáshoz jutott.

A dokumentumok szerint a magyar hatóságok is bíráltak egyes projekteket: egy belső levelezés szerint a Jeremie-programot bonyolító állami Magyar Fejlesztési Bank munkatársa kifogásolta a Hernádi-alap által támogatott ingatlanügyleteket. Konkrét szabálytalanságokra a levélszerzője nem tért ki, de azt írta, ő úgy látja, hogy az ügyletek ellentétesek voltak a program célkitűzéseivel, mert a Jeremie "nem erre lett kitalálva".

A Forbes legújabb számában megjelent cikk szerint Hernádiék azt közölték, szabályosan jártak el minden ügyben, sőt, olyan befektetésekről van szó, amelyekben minden fél anyagi kockázatot vállal. A programot felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium elismerte, hogy az EU pénzbüntetést rótt ki, de mivel a pénzt végül más célra fel lehetett használni, ezért úgy vélték, hogy az országot nem érte veszteség.

Az EU 2009-ben indította el a Jeremie nevű kockázati tőke programot Magyarországon. A 130 milliárd forintnyi forrást 28 magyarországi alap osztja szét, amelyeket pályázaton kiválasztott magánbefektetők működtetnek. Utóbbiaknak vállalniuk kell, hogy 70 százalék uniós forrás mellé 30 százalék önrésszel is beszállnak a támogatásba. A program futamideje legfeljebb tíz év, ennyi időn belül kell az alapoknak visszafizetni az EU-tól kapott forrásokat. A pénzt nem Brüsszelnek kell visszafizetnie, hanem a magyar állam kapja meg, amely újra felhasználhatja hasonló célra.

HOZZÁSZÓLÁSOK