A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Többféle finanszírozási forma képzelhető el a tervezett paksi nukleáris blokkoknál, az MVM Zrt. közgyűlése a munkálatok előkészítésére az MVM Paks II Zrt. megalapításáról döntött, 9 milliárd forintos alaptőkével. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter egy írásbeli válaszában a projekttársaság létrehozását azzal indokolta, hogy az új blokkokhoz kapcsolódó elemző-tervező, döntés-előkészítő és engedélyeztetési munkákat − a nemzetközi tapasztalatok alapján − leghatékonyabban így lehet elvégezni. A tárcavezető szerint a projekttársaság megalapítása után indulhatnak el a nukleáris és katasztrófavédelmi engedélyezési eljárások.

Emellett a jövő év elejére várt tenderkiírás előkészítése − az ehhez kapcsolódó elemzésekkel és engedélyekkel − jelentős költségekkel jár, a kormány e tételeket egy, az MVM-től elkülönült cégbe csoportosítaná. Lapunk információi szerint a leendő blokkok finanszírozására többféle elképzelés is él, az orosz állami atomenergia-cég, a Roszatom által nemrégiben felvetett teljes külső finanszírozás vagy az államközi (azaz más államtól származó) hitelfelvétel mellett a projektcégbe "beszállás" is elképzelhető a leendő kivitelezők vagy finanszírozók részéről. Piaci hírek szerint − komoly szórással − jelenleg átlagosan 4-5 milliárd dollárba, azaz mintegy 1400 milliárd forintba kerül egy ezer megawattos nukleáris blokk építése, amiből Paksra kettőt terveznek.

A teljes külső finanszírozásra példa Törökországban az akkuyui erőmű, amelyet úgynevezett BOO (Build, Own, Operate) formában épít a Roszatom. Ebben a konstrukcióban az orosz cég biztosítja a finanszírozást, az építést és a működtetést, a török állam pedig garantálja az engedélyeztetést, illetve az áram átvételét 18 éven át, kilowattóránként garantált 12,35 dollárcentes áron. Az erőművet felerészben török cégek építik, az orosz fél pedig ingyen biztosítja a személyzet kiképzését és a szükséges szimulátort is − a négyblokkos projekt 2010-es áron 20 milliárd dollárba (csaknem 4800 milliárd forintba) kerül.

A fukusimai baleset hatását az atomerőművi piac is megérezte, egyrészt a biztonsági előírások szigorodásával, másrészt a verseny erősödésével. Az építésben hagyományosan Oroszország, az Egyesült Államok és Franciaország a meghatározó, de a japánok mellett feljövőben van Korea és Kína is, ami fokozza a versenyt. Több szereplő szerint jelenleg kínálati piacról beszélhetünk, ami a terület komplexitása miatt nem elsősorban árcsökkenést, sokkal inkább a hozzáadott szolgáltatások (többek között a finanszírozás vagy a képzés) szélesedését jelenti, a verseny elsősorban itt jelenik meg. Szakértők szerint az sem lehet véletlen, hogy Litvániában a Hitachival szerződtek a Visagina atomerőmű projektjében. A japán gyártók ugyan hagyományosan nem lépnek az európai piacra, a fukusimai katasztrófa utáni helyzetben azonban jelentős kapacitásfeleslegek alakultak ki a szigetországban.