"Az amerikai beruházás esetleges elmaradása fejlesztéseinket nem befolyásolja" - közölte a Honvédelmi Minisztérium a lappal a még 2017-ben az amerikai törvényhozás által megszavazott 55,4 millió dolláros fejlesztésről. Az építkezés azért nem kezdődött el, mert a magyar kormány késlekedett a kétoldalú katonai együttműködési megállapodás megkötésével. Az amerikai fél nem áll a beruházásoktól, de így a Pentagonnak a 2020-as pénzügyi évre újra kérnie kell a szükséges forrást a Kongresszustól.

A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison eredetileg 2020 áprilisára "írták ki" a repülőtér üzemanyagtárolási-kapacitásának bővítését, 2020 októberére pedig a légikikötő fejlesztését és gurulóutak építését ígérték. A beruházások eredménye az lenne, hogy külső fenyegetés esetén szupermodern F-22 Raptor és F-35 Lightning II. típusú harci repülőgépeket telepíthetnének a magyar bázisra, ami védelmi szempontból lenne fontos.

A fejlesztés elmaradása komoly rögöt jelent az amerikai-magyar viszonyban: a reptérfejlesztés egyike volt annak a négy stratégiai kérdésnek, amiben a Trump-adminisztráció konkrét lépéseket várt Budapesttől a kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében. Tavaly augusztusban már David B. Cornstein amerikai nagykövet egy interjúban már kifejezte értetlenségét, amiért semmi nem történik az 55 millió dollár lehívásának ügyében. Igaz, a másik három pontban sem történt változás: Magyarország nem vásárol Romániából származó, amerikai kitermelésű gázt, nem rendezték a CEU ügyét és nem javította a kormány a magyar-ukrán kapcsolatokat sem.

A kecskeméti repteret főként a Mercedes kecskeméti gyára miatt polgári használatra is kibővítik, amire idén nyáron 1,4 milliárd forintot utalt ki a kormány.