A varsói csúcstalálkozó egyik fő témája az volt, hogyan lehet a NATO költségvetését növelni, és a tagállamok biztonságát hogyan lehet erősíteni - számolt be Áder János az MTI szerint.

Azt a feltételt, hogy a védelemre a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) 2 százalékát fordítsák, idén a 29 NATO-tagállam közül nyolc tudja teljesíteni, 12 ország viszont még fel sem vázolta azt a menetrendet, amely szerint a kétszázalékos szintre jutnak. Magyarország azon 9 ország közé tartozik, amelyek e tekintetben világos tervvel rendelkeznek, a hazai védelmi kiadások 2024-re érik el a NATO által követelt szintet - közölte Áder. (Súlyos százmilliárdokba kerülhet a Magyar Honvédség fejlesztése.)

A Nyugat-Balkán országai ügyében a Bukaresti Kilencek támogatják a NATO-ban a nyitott ajtók politikáját - hangsúlyozta Áder.

A Bukaresti Kilencek (a V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária - B9) államfői megbeszéléseiről beszámolva, Áder János kiemelte: a nyugat-balkáni bővítést a csúcstalálkozón senki sem kifogásolta, mindenki egyetért vele. Amikor a NATO-ban konkrét döntésekre kerül majd sor, akkor minden egyes ország felkészültségét külön fogják mérlegelni.

Áder a mihamarabbi integráció mellett szólt, jelentős biztonsági tényezőnek minősítette ezt. A nyugat-balkáni országok NATO-integrációja, valamint az európai uniós integrációja is a jövőben "Európa békéjét, nyugalmát és biztonságát szolgálja majd" - idézte a köztársasági elnököt az MTI.

Benkő: több kihívás több katonai jelenlétet jelent

A kormánynak Magyarország és a magyar nép biztonsága az első, ezért kezdte el a honvédség teljes átalakítását és fejlesztését - mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter a NATO-tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján. A világban végbemenő változások jelentős veszélyeket hordoznak Európa, azon belül Magyarország számára is. Ezért minden NATO-tagországnak közös feladata, hogy sokkal intenzívebben foglalkozzon a biztonság megőrzésének kérdéseivel - tette hozzá Benkő.

A washingtoni szerződés kimondja: minden nemzetnek önállóan kell tennie azért, hogy erős védelmi képességet tudjon építeni és fenntartani. A katonai szövetség akkor lesz erős, ha a partnerországok erős védelmi képességgel rendelkeznek. A migráció a következő évek legnagyobb kihívásai közé fog tartozni, amellyel a katonai szervezetnek is szembe kell néznie és közösen kell tennie ellene. A terrorfenyegetettség megnövekedése miatt megengedhetetlen, hogy bárki igazolatlanul lépjen be Európába és Magyarországra - véli a miniszter.

Több kihívás több katonai jelenlétet jelent, amely a reagálás gyorsaságának és a készenlét állapotának fokozását jelenti. Ennek elérése érdekében Magyarország olyan vezetési elemekben gondolkodik, amely segíti a közép-európai biztonság megteremtését és fenntartását. Ezek szárazföldi és különleges műveleti képességet, valamint a visegrádi országokkal kötött együttműködést jelent egy közös logisztikai központ parancsnokságának magyarországi létrehozása által 2020-ig. A parancsnokság feladta a részvevő országok közös műveleteinek összehangolását végzi majd. A gyorsabb és hatékonyabb alkalmazás érdekében hadműveleti kötelékekről lehet szó szárazföldi erők formájában - közölte Benkő.

A kép forrása: MTI Fotó/Ujvári Sándor.