A minimálbér és az átlagbér változatlanul Magyarországon a legalacsonyabb a visegrádi országokkal összevetve - írja a Népszava. Míg például az átlagbér a V4-es országok között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. A minimálbér Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró.

A járműgyártásban dolgozó magyarok átlagbére szintén a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza a munkások ebben az ágazatban. A pedagógusok átlagbére Lengyelországban a legalacsonyabb (655 euró) a magyar tanároknál (709 euró) is rosszabbul járnak. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével a második helyre kerül Magyarország.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) részben a lengyel példa követését ajánlja a helyzet javítása érdekében. Lengyelországban augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak - véli Kordás László MASZSZ-elnök.

A MASZSZ szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a többkulcsos rendszert Magyarországon, amiben a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs.

Kordás László szerint a többkulcsos adó jót tenne a gazdaságnak, mert a megnövekvő elkölthető jövedelmet a kispénzű emberek főként helyben elérhető fogyasztásra használnák, tehát jobb lenne a helyi péknek, fodrásznak is.