A Magyar Közlönyben megjelent alkotmánybírósági határozat ismerteti az ominózus elutasítást, amely így szólt: "Az indokolást a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése alapján mellőztem."

Az ominózus kormányrendelet kimondja: A kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmezett tevékenység, a kérelmező, a kérelmező tulajdonosa, felelős vezetője, vagy a kérelmezett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat írásos véleménye alapján nemzetbiztonsági érdeket sért vagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vagy a Terrorelhárítási Központ írásos véleménye alapján terrorveszélyt jelent." Továbbá a haditechnikai tevékenység akkor sem engedélyezhető, ha a kérelmezett tevékenység akadályozná vagy ellehetetlenítené a honvédelmi, rendvédelmi, valamint nemzetbiztonsági szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását." Végül - az engedély elutasítása esetén - mindkét esetben mellőzi a hatóság a döntésének az indoklását.

Kapcsolódó

A probléma tehát az, hogy a hatóság beszerzi a felsorolt szervezetek véleményét, majd anélkül, hogy azt a kérelmezővel ismertetné, indoklás nélkül elutasítja a kérelmet. Az alkotmánybírósági döntést kezdeményező bíró az indoklás mellőzését tartotta alkotmányellenesnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) idézte az alaptörvénynek azt az előírását, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni. Továbbá mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Az Ab hatályon kívül helyezte a kormányrendeletnek az indoklás mellőzését lehetővé tevő bekezdését. Az indoklás szerint ez nem jelenti azt, hogy a döntés alapjául szolgáló minősített adatokat megismerheti az ügyfél. Viszont utalni kell arra az elutasító határozat indoklásában, hogy melyik szervezet véleménye volt az, amely nem teszi lehetővé - jelen esetben a vadászati célú nagykereskedelmi engedély - megadását. A bíró viszont - minden külön engedély nélkül - megismerheti az elutasításra vezető dokumentumot, mivel csak így tudja gyakorolni a felülvizsgálati jogkörét.