Az MNB a várakozások többségének megfelelően 25 bázisponttal 5,5 százalékra csökkentette tovább az alapkamatot.

Az MNB nem ijedt meg a gyengülő forinttól - kommentálta a döntést Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere, aki szerint a vártnál kedvezőbb decemberi inflációs adat és a hónap során megjelent rendkívül gyenge reálgazdasági adatok adhattak ismét muníciót a külső tagoknak. Bebesy szerint nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen ha a 300 forintos euróárfolyam közelében megállt volna a vágási sorozattal, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, márpedig egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna. A mostani enyhítés a jelenlegi forintárfolyam tükrében azonban felveti a kérdést annak kapcsán, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok  megmaradnak. A hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. A 300-as szint feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így a forint árfolyamra is váratlan hatással lehetnek. A gyengülő forint kapcsán nem látszik, hogy mi lenne a külsős tagok álláspontja, és a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos, így lehet, hogy nagyobb kilengések elé nézünk - véli a szakember.

A 300-hoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust - írta kommentárjában  Gabler Gergely, az Equior szakértője, aki szerint valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban dőlt el a kérdés, a külső tanácstagok többségével. Gabler az állampapírpiaci hozamcsökkenéssel szemben beindult forintgyengülést azzal magyarázza, hogy felerősödtek a piaci aggodalmak az új MNB elnök új személye és a monetáris politika további lazulása kapcsán. Az új, várhatóan nem-konvencionális eszközöket is bevető jegybanki menedzsment a kötvényhozamokat a forint rovására leszoríthatja, ami megmagyarázza az elmúlt egy-két hónap piaci reakcióit. Az Equilornál azt valószínűsítik, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus, év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számítana. A monetáris lazítások terén csak akkor várnak szünetet, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 feletti forint árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul. Ami a forintárfolyamot illeti, a 300-as lélektani szint megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat a hazai deviza euróval szembeni árfolyama.

A forint árfolyamának gyengülése és az euróval szembeni 300-as lélektani szint elérése miatt ugyan érezhető volt némi elbizonytalanodás a kamatcsökkentési sorozat folytatását illetően, azonban a piaci árazások, a határidős kamatlábak a kamatcsökkentést vetítették előre - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, az alacsonyabb szinteken stabilizálódó hozamok és kockázati felárak, valamint a reálgazdasági mutatók és érdemben javuló inflációs kilátások alátámaszthatják az alapkamat további csökkentését, az alacsonyabb kamatok a forint árfolyamát sérülékenyebbé tették. Az eddigi kamatcsökkentésekre leginkább a globálisan enyhülő monetáris kondíciók, a nagy jegybankok újabb mennyiségi lazításai adhattak lehetőséget, amelyek a hazai pénzpiaci hozamokra is igen erőteljes hatással vannak. A Takarékbanknál arra számítanak, hogy a kamatcsökkentési sorozat üteme a következő időszakban némlieg lassulhat, így az 5 százalékos alapkamat az év közepére érhető el. A kamatpálya várható alakulására azonban erőteljes kockázatot jelenthet a nemzetközi hangulat esetleges romlása, az MNB vezetésének változása, valamint a 2014 első felére várt 3 százalékos inflációs cél elérésének tarthatósága. Amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik előre nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az év végére 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat.

Kép: Napi grafikonok