A jegybank kedden bejelentette: a jegybank 2016 augusztusától az irányadó három hónapos jegybanki betétre havi egy tendert hirdet az eddigi heti gyakoriság helyett, és októbertől korlátozza a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: a jegybank mostantól "mikromenedzselni" tudja a kamatpolitikát az alapkamat változtatása nélkül. Azzal, hogy a bankok nem heti, hanem havi rendszerességgel helyezhetik el pénzüket a jegybanknál, a lejáró betéteket nem fogják rögtön visszaforgatni, a felesleges likviditás - az MNB számításai szerint - elsősorban az állampapír-piacra, illetve a bankközi piacra áramolhat. Amennyiben a többlet az állampapír-piacon csapódik le, csökkenteni lehet a hozamokat, ezáltal olcsóbb lesz az államadósság-finanszírozása. A bankközi piacon pedig gyakorlatilag egymással üzletelnek majd a pénzintézetek, egymásnak biztosítanak forrást, a többlet likviditással szintén mérséklődhet a kamat. Ezáltal olcsóbban vehetnek fel egymástól hitelt a bankok, olcsóbb lesz a forrásköltségük és maguk is olcsóbban hiteleznek majd a lakosság és a vállalatok felé.

Kapcsolódó

Az MNB elgondolása jó, hiszen a magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a hitelezési aktivitás még mindig alacsonyabb a hosszú távú növekedéshez szükséges szintnél. A sikeresség viszont kétséges, mert nem csak a bankok hitelezési hajlandósága a probléma, hanem a hitelkereslet hiánya is. Ugyanakkor a keresletet élénkítheti, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, önereje folyamatosan emelkedik, így a bankok számára sem lesz annyira kockázatos a hitelezés. Vállalati oldalon pedig a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságra és stabil gazdasági növekedésre van szükség az új beruházások érdekében.

Virovácz Péter megjegyezte azt is, hogy a jegybank keddi döntése az MNB számára is előnyös lehet, mivel ha kevesebb betétet gyűjt a jegybank, kevesebb kamatot kell fizetnie, javul a nyereségessége.

A CIB Bank emlékeztetett: az MNB már több hónapja jelezte, hogy miközben a további kamatvágások valószínűsége erősen lecsökkent, további nem-konvencionális lépésekre még ebben az évben lehet számítani. A döntés a bankközi piacra és az állampapírpiacra várható hatásán keresztül a monetáris lazítás irányába hathat változatlan alapkamat mellett is. A bankközi piacon és az állampapírpiacon további hozamcsökkenés valószínűsíthető.

A forint már az MNB tájékoztatójának meghirdetésére reagálva gyengülni kezdett, az eurót a korábbi 313 forint helyett 314 forinton jegyezték, majd a konkrétumok bejelentését követően részleges korrekció következett, 313,50 forint közelébe.