Tovább folytatódott a legális dohány-kiskereskedelem növekedése Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Az első negyedévben 129,7 milliárd forintot költöttek az emberek dohánytermékekre, amely 8,1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bár 2016 első hónapjában az áremelkedés is nagyobb volt, mint korábban, még ezzel kiigazítva is az látszik, hogy egyre gyorsuló ütemben nő a legális dohányfogyasztás. Az árakkal korrigálva ugyanis 3,4 százalékos növekedés látszik éves bázison, míg 2015-ben egy negyedév sem tudott ilyen mértékű növekedést "produkálni".

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Az azonban nem derül ki az adatokból, hogy ez a költés miként oszlott meg a cigaretta és miként az egyéb termékek (például vágott dohány) között, így ha esetleg többen döntöttek úgy, hogy inkább maguk töltik a cigarettát, akkor ez a növekedés még nagyobb tényleges fogyasztásbővülést jelenthet.

Tovább nőhetnek a jövedékiadó-bevételek is

Miután 2015-ben újra nőtt a dohányból származó jövedékiadó-bevétel, az eddigi adatok szerint idén magasabb bevételre számíthat a költségvetés. A szabadforgalmi adatok szerint ugyanis az első négy hónapban 11,5 százalékkal több cigaretta került a trafikokba. Vágott dohányból 3,8 százalékkal kevesebb.

A dohánytermékekből származó jövedéki 2011-ben és 2012-ben is nőtt az előző évhez képest, utóbbi évben 344,7 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. 2013-ban és 2014-ben viszont, mikor elstartoltak a trafikok, némiképp visszaestek a bevételek.

Forrás: Forrás: kormány, Napi.hu-gyűjtés

A tavalyi növekedést a kormány a vágott dohányra való áttéréssel és az év végi készletezéssel magyarázta, amelyet egyébként vissza is igazoltak a statisztikák. A Országos Dohányboltellátó indulása ugyanis komoly bizonytalanságot okozott a piacon és sokan betáraztak cigarettából.

Azt ugyanakkor nem említették, hogy 2015 áprilisában emelkedett is az adó mértéke. Azóta a cigaretta után ezer szálanként 15,7 ezer forintot kell fizetni, illetve az eladási ár 25 százalékát, de összesen legalább 28 ezer forintot. A vágott dohány adója kilogrammonként 14 ezer forint. Korábban 2012. december 1-jétől a cigaretta adója 12,5 ezer forint volt ezer szálanként és az eladási ár 31 százaléka, összesen legalább 24 920 forint. A dohányért az eladási ár 52 százalékát, de minimum 12 460 forintot kellett befizetni az államnak kilogrammonként.

Akkor mennyit cigiznek a magyarok?

A mostani emelkedés azért lehet kínos, mert korábban a kormány azt állította, hogy legalább 200 ezer ember tette le a cigarettát az átalakítások hatására. Emellett a NAV tartott olyan sajtótájékoztató, amelyen elismerték a feketepiac erősödését, arra a kérdésre azonban, hogy a visszaesés mögött melyik tényező áll inkább, nem érkezett válasz.

Aligha hihető, hogy hirtelen magyarok tömegei döntöttek volna úgy, rászoknak a dohányzásra. A reálbér-emelkedés miatt ugyanakkor többen dönthettek úgy, hogy a nehezen beszerezhető és bizonytalan eredetű csempészcigi helyett inkább a trafikokban veszik meg a dohánytermékeket. Ha ez utóbbi az igaz, akkor szó sincs olyan mértékű leszoktatásról, mint azt a kormány korábban állította.

Mit mondanak most?

A Napi.hu megkérdezte az egészségügyért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumot és a Miniszterelnökséget, hogy miként értékelik a dohányfogyasztás növekedését.

Cikkünk megjelenését követően az EMMI rövid közleményt küldött, amelyben sikeresnek ítélik a kiskereskedelem-ellátási rendszer átalakítását. Szerintük ugyanakkor a dohányfogyasztás visszaszorítása nagy részben kimerül abban, hogy 18 év alatt nem lehet belépni a trafikokba. A tárca közleménye változtatás nélkül alább olvasható:

A dohány-kiskereskedelmi és kiskereskedelem-ellátási rendszer átalakítása sikeres jogalkotói és jogalkalmazói beavatkozásnak bizonyult. A NAV statisztikái is egyértelműen mutatják, hogy eredményesek a gazdaság fehérítését célzó intézkedések, a legális dohánytermékek után pedig megjelennek az adóbevételek is. A dohányfogyasztás visszaszorítására tett kiemelt intézkedések fő mozgatórugója a fiatalkorúak egészségének védelme volt: 18 év alattiak továbbra sem léphetnek be és természetesen nem is vásárolhatnak a Nemzeti Dohányboltokban, dohánytermékekhez való hozzájutásuk feltételei nem enyhültek. A határozott kormányzati fellépés további céljai - a fogyasztóvédelem erősítése, a nagykereskedelmi társaságok túlzott erőfölényének letörése és a feketegazdaság megszüntetése - hasonlóképpen sikeresen teljesültek. Orbán Viktor miniszterelnök erőfeszítéseit a dohányzás visszaszorítása érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO) díjjal ismerte el.