Az OECD legfrissebb (2015-ben kiadott, 2013-as) összesítése szerint a születéskor várható élettartamot illetően Magyarország nagyon előnytelen pozíciót foglal el, csak Mexikót tudjuk megelőzni. Az elveszített potenciális életévben ugyanakkor élvonalbeli a teljesítmény, százezer 0-69 év közötti lakosra vetítve mintegy 7000 év a férfiaknál, 3500 év a nőknél. Mindezek hátterében a korai halálozás rendkívüli mértéke áll - mondta Ádány Róza, a Debreceni orvostudományi Egyetem professzora a rákos betegek ellátásának helyzetét és problémáit górcső alá vevő szerdai rendezvényen, a Magyar Tudományos Akadémián.

Amikor a vezető halálokként a szív és érrendszeri betegségeket teszik a fő helyre, nem veszik figyelembe, hogy a korai, 65 év előtti halálozásban a daganatos betegségek vezető szerepe vitán felüli, a nők korai halálozásának közel felét daganatos betegségek okozzák, s a férfiaknál is megelőzik a szív- és érrendszeri betegségeket.

Egyre romlik a kép

A korai halálozás kockázatának világszerte tapasztalható csökkenéséhez képest egyre jelentősebb a lemaradásunk, 10 éves ciklusonként, 1990 óta a szív- és érrendszeri betegségek miatti korai halálozás kockázata 3,5 szerese, a daganatos betegségek miatt bekövetkező durván kétszerese az EU 15-ökének  - sorolta az adatokat Ádány Róza. Amíg a daganatos betegségeket illetően morbiditási szempontból (a megbetegedést nézve) középmezőnyben vagyunk az OECD országok között, egyértelműen vezető a helyünk a halálozás terén, azaz valamit, nem jól csinálunk, - emelte ki a debreceni egyetem professzora.

Nemcsak az OECD országok között, hanem a WHO európai régió országai között (53 ország) is megdönthetetlenül vezetjük a halálozási mezőnyt, lehagyva olyan országokat mint Azerbajdzsán vagy Tádzsikisztán, egyértelműen a tüdőrák a vezető halálok.

Szégyen

A tüdőrák miatt korai halálozás kockázata Magyarországon 1980-ben még csak 20-30 százalékkal volt nagyobb, mint az EU -15 országokban, 2010 közel háromszorosára nőtt ennek a kockázata Magyarországon. A  szűrhető méhnyakrák miatti korai halálozás kockázata is háromszorosa az EU-15-ökének, amit szégyennek nevezett Ádány Róza, mondván, míg a világ minden fejlett országaiban az elkerülhető halálozás közé tartozik a méhnyakrák miatti halálozás, Magyarországon évente 100 nő hal meg méhnyakrákban.

Országon belül hatalmasak a különbségek és nagyon ellentmondásos képet mutatnak a daganatos betegségek előfordulása és az emiatt bekövetkező halálozási számok összehasonlítása. Érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy vannak olyan megyék - a felvetített térkép szerint Nógrád, Békés, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Komárom-Esztergom -, ahol a daganatos betegség gyakorisága szignifikánsan alacsony, a daganatos halálozás viszont szignifikánsan magasabb az országos átlagnál - hangsúlyozta Ádány Róza.

Budapesten magas a betegség előfordulási száma, de a rákhalálozás az országos átlagnál alacsonyabb. Az országos adatokból kitűnik a roma lakosság messze átlag fölötti halálozási adata is - tette hozzá Ádány Róza, fő okként azt emelve ki, hogy Magyarországnak nincs népegészségügyi programja, csak népegészségügyi problémái.

Óriási a lemaradás

Gődény Mária PhD, az Országos Onkológiai Intézet orvosa a képalkotó diagnosztikai eljárások elérhetőségéről tartott előadásában arról beszélt, hogy korszerű onkoradiológia nélkül nem lehet terápiát választani, de ennek feltétele a magas szintű technikai feltételek mellett a felkészült szakembergárda, az igényes értékelés, szervezettség és a minőségi szempontokat is figyelembe vevő finanszírozás.

Összesen 104 CT és 60 MR van az országban, az egymillió egymillió lakosra jutó CT és MR kevesebb mint a fele az OECD átlagnak, a 8 PET CT valamivel meghaladja az OECD átlag kapacitásának felét.

A radiológusok korfája szerint a 40 alattiak aránya kevesebb mint 10 százalék, míg 60 év felettiek aránya eléri a 30 százalékot. Átlagosan 10 ezer lakosra jut egy radiológus, de nagy a területi egyenlőtlenség, legmostohább e téren az észak-magyarországi régió - fejtegette a rákdiagnosztika helyzetét Gődény Mária.

Nem figyelnek a minőségre

A finanszírozás kapcsán kiemelte, az OEP a vizsgálatok száma szerint finanszíroz, de nem veszi figyelembe a minőséget, és a hibás vizsgálatok miatt szükséges ismétléseket, a teljesítményvolumen-korlát is független a beteganyagtól, az indikációktól, viszont megnyújtja a várólistát.

Alacsony jövedelem, túlterhelt, időkényszerben dolgozó radiológusok, hiányos műszerezettség, katasztrofális vizsgálati protokollok jellemzik a területet. Nincs minőségellenőrzés, és kutatás is alig lehetséges, ami borzasztó nagy hátrány - foglalta össze az onkodiagnosztika helyzetét az Országos Onkológiai Intézet orvosa.

Az ellenőrzés, minőségellenőrzés hiányáról beszélt többek között  a molekuláris onkológia diagnosztikáról tartott előadásában Tímár József, az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem, II. Számú. Patológiai Intézetének képviselője, aki úgy fogalmazott, az OEP azt sem tudja, mekkora problémáról van szó. A gyakorlatban nem tudni, milyen génmeghatározásokat végeznek a laborok. Nincs elfogadott finanszírozási összeg egy génmeghatározásra, s megbízható génvizsgálatok nélkül költünk rengeteget korszerű és nagyon drága, célzott terápiákra, miután a 800 milliós molekuláris diagnosztikai keret 20 százaléka megy csak molekuláris patológiára - hangsúlyozta Tímár József.