Jelenleg olyan folyamatok zajlanak a világban, amelyek alapvetően határozzák meg a jövőnket. Ezek a változások minden gazdaság számára jelentős kihívást jelentenek, hiszen nem igazán látszik még, hogy pontosan mit is eredményeznek azok a fejlesztések, amelyeket már most meg kellene ahhoz lépni, hogy egy ország gazdasága a jövőbe is versenyképes maradjon.

A McKinsey Global Institute (MGI) egy most megjelent elemzésében négy globális megatrendet azonosított, melyek meghatározzák a világgazdaság alakulását:

  • a feltörekvő gazdaságok iparosodása és urbanizációja,
  • a technológiai fejlődés felgyorsulása,
  • a népesség öregedése,
  • a növekvő globális integráció.

Ez a négy trend az MGI szerint minden gazdaság számára komoly kihívást jelent, így Magyarország jövőjét és a világgazdaságban elfoglalt helyét is jelentősen befolyásolja, hiszen egy ország teljesítménye a következő években azon múlik, hogyan tud reagálni a most zajló jelentős változásokra, és hogyan tudja a termelékenységet javító intézkedések révén erősíteni a pozícióját.

Az elmúlt közel három évtizedben Magyarországon ugyan jelentős fejlődés ment végbe, az egy főre jutó GDP az OECD átlagának 1995-ben mért 53 százalékáról 2015-re annak 64 százalékára emelkedett. A hazai vállalatok munkatermelékenysége viszont még mindig viszonylag alacsony - mutat rá a McKinsey elemzése. Az egy munkaóra alatt előállított gazdasági értéket összehasonlítva Magyarország ugyanis az OECD átlagának 67 százalékán áll, amivel régióban Lengyelországot megelőzi ugyan, de elmarad Csehországtól, Szlovákiától és Szlovéniától. A termelékenységi olló, amely a kis- és középvállalkozói szektor és a nagyvállalatok közötti termelékenységi különbséget mutatja, Magyarországon a legnagyobb egész Európában, azaz itt a legrosszabb a helyzet ebből a szempontból.

Mit hozhat Magyarországnak a négy megatrend?

A feltörekvő gazdaságok iparosodása nyomán 2025-re - a történelem során először - a Föld népességének több mint fele a fogyasztói osztály tagjává válhat. Emellett a világ egymilliárd dollárnál nagyobb árbevétellel rendelkező cégeinek majdnem fele a feltörekvő országokban működteti majd a központját, ami a világgazdasági egyensúlyban komoly eltolódást hoz, nő a déli és keleti régiók szerepe. Mindez Magyarország számára erősödő versenyt jelent a kulcsfontosságú szektorokban.

A technológiai innovációk gyorsuló ütemű térhódításának köszönhetően a technológia életünk egyre több területén jelenik meg, s várhatóan átalakítja egyebek mellett a munkaerőpiacot is. Ennek hatására Magyarországon a következő évtizedben várhatóan 2 millió álláshelyet kell átalakítani -  mutat rá az elemzés.

A demográfiai változások hatására 2025-re a 60 év feletti népesség aránya 29 százalékra emelkedik a fejlett országokban, s 2050-re a változás még szembetűnőbb lesz. Magyarországon az aktív korú (16 és 65 év közötti) népesség létszáma 2 millióval csökken 2050-re, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, ami komoly kihívást jelent a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszernek.

A világkereskedelem volumene az 1990-es évek 4 ezer milliárd dollárjáról 2014-re 19 ezermilliárd dollárra növekedett. Az információ- és adatáramlás területén tapasztalt bővülés még látványosabb volt: itt 2005 és 2014 között 45-szörös volt a növekedés. Magyarországon a külkereskedelmi forgalom 2020-ig várhatóan 38 milliárd dollárral növekszik. A világkereskedelem bővülése, a tőke és munkaerő gyorsuló áramlása viszont amellett, hogy új lehetőségeket is teremt, erősödő kockázatokat is rejt magában - fogalmaz a jelentés.

Mi kellene a sikerhez?

Ahhoz, hogy Magyarország időben és sikerrel alkalmazkodjon a változó környezethez, illetve termelékenység-vezérelt növekedési pályára álljon, egy kétoldalú megközelítést javasol a Mckinsey. Egyrészt a fizikai és humán infrastruktúra fejlesztése lenne szükséges, a közszolgáltatások digitalizációja, hatékonyságának növelése, valamint a vállalatok adminisztratív terheinek csökkentése mellett. Másrészt az elemzés négy szektort emel ki, amelyek hozzásegíthetik Magyarországot ahhoz, hogy a globális átalakulás nyertesévé váljon:

  • Élettudományok (gyógyszeripar és gyógyászati segédeszközök): Magyarország a tanácsadó cég szerint ebben a szektorban az elmúlt évszázadban is erős volt, s az ország helyzete abból a szempontból egyedülálló, hogy rendelkezik minden adottsággal ahhoz, hogy orvostudományi kutatóközponttá váljon: magas színvonalú oktatási rendszerrel, erős piaci szereplőkkel és nemzetközi piaci kapcsolatokkal. Azonban ezen alkotóelemek olyan jellegű összekapcsolódása, amely csökkentené a tranzakciós költségeket, innovációra ösztönözne és támogatná az új termékek tömeges piacra bevezetését, jelenleg nem megoldott. Megoldást jelentene a közepes cégek méretének növelése, a gyártási és tesztelési folyamatok Magyarországra csábítása és kutató intézetek alapítása. A megfelelő ösztönzők alkalmazásával, a szektor teljesítménye akár évi 800 millió euróval is növekedhet, évi 0,1 százalékkal emelve Magyarország GDP-jét 2025-ig.
  • Autóipar: az ország legfontosabb gyártási alszektora, amely magas növekedési potenciállal rendelkezik. Ez a szektor ma 4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, miközben az aktív munkaerő 3,6 százalékát foglalkoztatja. Annak érdekében, hogy az autóipar továbbra is gazdasági húzóágazat maradjon, egy olyan autóipari klaszter létrehozása javasolt, amely integrált, iparág-specifikus szolgáltatásokat és infrastruktúrát kínál. Emellett hosszabb távon törekedni kellene arra, hogy a klasszikus gyártástól az iparág elmozduljon a kutatás-fejlesztés (k+f), és a technológiailag fejlett gyártás felé, vagyis a befektetéseket magasabb hozzáadott értékű projektekre kell irányítani, amelyek Magyarországot high-tech onshore k+f központtá teszik. Ehhez azonban szükséges az oktatási intézmények és a gyártók közötti intenzív együttműködés is. Ezekkel a változásokkal az autóipar 2025-ig évi 4,2 milliárd euróval növelheti a szektor teljesítményét, évi 0,3 százalékkal emelve a hazai GDP-t.
  • Szolgáltató központok: Ennél a meglehetősen dinamikusan fejlődő szektornál az úgynevezett a "tudásfolyamat-kiszervezés" (Knowledge Process Outsourcing, KPO) felé látszik egy eltolódás, azaz a tudás és információ alapú munkák kiszervezése felé. Ez a résziparág jelenleg évi 23 százalékkal növekszik, és 2019-re már 50 milliárd dolláros forgalmat generálhat. Ezek a trendek kedveznek a kelet-közép-európai régiónak, ahol a szolgáltató központi szektor évi 17 százalékkal növekedett 2008 és 2015 között, köszönhetően a jól képzett és olcsó munkaerőnek. Ugyanakkor a költségek emelkedésével és a tehetségállomány Nyugat-Európába irányuló kivándorlásával újabb kihívásokkal találja szembe magát a szektor, s ez alól Magyarország sem kivétel. A tanácsadó szerint viszont a magas hozzáadott-értékű tudásalapú szolgáltató központok, úgynevezett tudásközpontok (Centers of Competence, CoC) kialakítására helyezett nagyobb hangsúllyal Magyarországon ez az ágazat akár 60 százalékkal is nőhet a következő 10 évben, 45 ezer munkahelyet hozva létre.
  • Kis- és középvállalkozások (kkv-k): a kkv-k adják a magyar GDP 54 százalékát, az export 23 százalékát, a foglalkoztatásnak pedig 70 százalékát. Az elemzés szerint jelenleg a kkv-k számára a legnagyobb akadályokat a helyi piacokhoz való kötöttség és az új ügyfelek korlátozott elérése jelenti. Ezek kiküszöbölése a digitalizáció korában egyre kevésbé jelent majd akadályt. Összehasonlítva a kelet-közép-európai országok kkv-szektorait a McKinsey szerint úgy véli, hogy ebben az ágazatban még lenne potenciál. A  szektor jövőjének a kulcsa viszont a termelékenység növelése, melyhez kulcsfontosságú a megfelelő képességek fejlesztése, illetve az innováció ösztönzése. Ennek előmozdítása érdekében megfontolandó lenne egy olyan program elindítása, amely a legnagyobb potenciállal bíró beszállító és exportáló kkv-k számára testre szabott eszközöket alkalmaz. Ha ezeket sikerül a megfelelő eszközökkel javítani, a következő 10 évben akár 3,8 milliárd euró többlettel is hozzájárulhat ez a szektor a magyar gazdaság teljesítményéhez az elemzők szerint.

A McKinsey szerint az e szektorokban végrehajtott kedvező változások 2025-ig a jelenlegi 1,8 százalékos GDP-növekedéshez évi 0,5-0,7 százalékpontos reál GDP többletet hozhatnak.