Vállalkozások, figyelem! Ilyen pályázatokat tervez a kormány

Az érintetti konzultáció lezárultával november végéig alakítja ki a kormány az Új Széchenyi Terv pályázati struktúráját. Ennek révén közvetlenül 150 ezer új munkahely jöhetne létre, ám ehhez a cégek gondolkodásmódján is változtatni kell.
F. Szabó Emese, 2010. szeptember 28. kedd, 11:47
Fotó:

Az Új Széchenyi Terv egyfajta szövetség a kormány, az államapparátus és a vállalkozások között, vagyis annak részleteit együtt kell kidolgozni - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Napi Gazdaság kkv-konferenciáján.

A programmal kapcsolatban szeptember közepéig tudták az érintettek megosztani ötleteiket a minisztériummal, ezeket október végéig tekintik át, majd november végéig alakítják ki az új pályázatokat. A program célja egymillió új munkahely létrehozása. Erre azonban csak szabad vállalkozások képesek, a mostani nyűg és nehézség mellett ez lehetetlen. Meg kell szabadítani a cégeket ezektől a nyűgöktől - a folyamat már elindult például a társasági adó mértékének leszállításával.

Az adónemek száma csökkent ugyan, de Cséfalvay el tudna képzelni tíz-tizenkét adónemmel működő rendszert is. Ennek egyik előnye az lenne, hogy ami nincs, annak nincs adminisztrációja sem. Az adminisztrációs terheket ütemesen négy év alatt kellene leépíteni. A teljes szektor adminisztrációs költsége 2800 milliárd forint, ebből 800 milliárdot éreznek tehernek a vállalkozások, a felesleges, többszöri adatszolgáltatás tartozik például ide. A kormány ezt a 800 milliárdot tervezné leépíteni - ebben az első csomag, ami nagyjából 80 milliárd forint összeget jelent, már jövőre meglehet.

Összesen 1800 milliárd forint van szabadon, amelyet elkötelezettség nélkül felhasználhat a Széchenyi Terv. Ennek felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítanák. Az az érthetetlen nonszensz, hogy az összes uniós forrás 16 százaléka jutott közvetlenül gazdaságfejlesztésre, nem maradhat fenn - mondta az államtitkár hozzátéve, hogy az is hihetetlen pazarlás, ahogyan a pályáztatás zajlik.

Azt a hibás gondolkodással is fel kellene hagyni, hogy egy cég csak forrást keres, majd azt felhasználja valamire. A fejlesztéséhez kell inkább a forrást megkeresnie, ellenkező esetben nem lehet munkahelyeket teremteni. Nem az a cél, hogy a pályázatírókkal egyeztetve alakítsák át az adminisztrációt, hanem az, hogy a cégek maguk is el tudják készíteni a pályázatot. A pályázatírókra persze szükség van, hogy a benyújtott programok professzionálisak legyenek. Az ő tapasztalatukra egyébként akkor számít majd a kormány, amikor a konkrét pályázatokat kezdik kialakítani.

Töbféle pályázati programban gondolkodnak. Szeretnék csökkenteni a klasszikus vissza nem térítendő pályázatokat, ezek kvázi automatikus tenderek lennének, ilyenek voltak a régi Széchenyi Terv gépbeszerzései vagy a telephelyfejlesztések. Az üzleti környezet javítását segítené a másik csoport - itt is vannak már példák, itt kalszterek, logisztikai központok fejlesztésére kell gondolni. A Széchenyi Terv keretében 150 ezer új munkahelyet jöhet létre.

HOZZÁSZÓLÁSOK