A magyar kkv-król lepattant a válság

A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat (kkv) - derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) friss kutatásából.
Domokos László, 2020. június 17. szerda, 14:22
Fotó: Getty Images

A magyarországi kkv-k több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása - derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából: vagy nem érintette őket (49,1 százalék), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7 százalék). A cégek csupán 8 százaléka kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.

Az eredmények alapján a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban - előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3 százalék), míg utóbbi esetben csaknem kétharmada (62,5 százalék) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás (94,7 százalék), az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele (53,3 százalék), de a kereskedelmi cégek csaknem fele (46,6 százalék) is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállítás és raktározás (12,9 százalék), az egyéb lakossági szolgáltatások (8,9 százalék), valamint a kereskedelem (7,6 százalék) területén említették a válaszadó cégek nagyobb arányban a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhoz szállítás és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Az eltérő megélés abban is látszik, hogy a kkv-knak várakozásaik szerint mennyiben fog eltérni a tervezettől a 2020-as árbevételük. Volt, aki mindössze a tervezett bevétel 30 százalékának megszerzésével kalkulál, más viszont arra készül, hogy duplázza a tervezettet. A várakozások összességében azonban nem drámaiak: a vállalkozások átlagosan a tervezett bevétel csupán tizedének elvesztésével számolnak erre az évre.

A felmérést a BGE megbízásából a Scale Research végezte május 13-26. között telefonos megkérdezéses módszerrel. A mintába azok a cégek kerülhettek, amelyek 2019-es árbevétele elérte az 50 millió forintot, de nem haladta meg a 14,9 milliárdot, valamint az alkalmazottak megkérdezéskori száma legfeljebb 249 fő volt.

Míg a járvány által kevéssé érintett mezőgazdaságban átlagosan alig 8 százalékos visszaesést várnak a cégek, a járványnak jobban kitett turizmusban és vendéglátásban a várt bevétel negyedének, a szállítás és raktározás területén ötödének kiesésével számolnak átlagosan a vállalkozások. Ugyanakkor még az azonos ágazatokban aktív cégek várakozásai is akár jelentősen eltérnek a pontos tevékenységük, piacuk, működési modelljük függvényében.

Régiós szinten nincs jelentős különbség a várakozások között, ahogy a különböző méretű kkv-k várakozásai sem térnek el lényegesen, vagyis a járvány hatásai a kisebb cégeket sem érintették jobban.

Azok a cégek várják a legnagyobb visszaesést, amelyek a járvány előtt is hanyatlóként vagy stagnálóként, esetleg átmenetileg hullámvölgyben levőként értékelték saját helyzetüket. Ezzel szemben a kiegyensúlyozottan növekedő, valamint dinamikusan növekvő vállalkozások a járvány ellenére is optimisták, és az átlaghoz közeli vagy annál kisebb visszaesést várnak.

A munkaerő megtartásán dolgoztak

A cégek több mint harmada (38,7 százalék) nem élt munkaügyi intézkedéssel a járvány hatására. Legnagyobb arányban a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve bányászati cégek tudták elkerülni a beavatkozást (82,2 százalék), ezt követi az építőipar szintén átlag feletti, 47,2 százalékos válasz aránnyal. Míg a vidéki régiókban a vállalkozások nagyjából fele (45,5-54,5 százalék) nem tett semmit, addig Közép-Magyarországon (beleértve Budapestet) alig több mint a cégek negyede (26,7 százalék) nem lépett.

Ahol szükség volt valamilyen munkaügyi intézkedésre, ott a legnagyobb arányban szabadságolás és munkaidő csökkentés mellett döntöttek a munkáltatók. Leépítésre - függetlenül attól, hogy saját vagy kölcsönzött munkaerőről van szó - a kkv-k alig 15 százalékában került sor.

A kkv-k kétharmada egyféle munkaügyi intézkedést alkalmazott. Csaknem negyedük bevezette vagy kiterjesztette a távmunkát (6,9 százalék), csökkentette a munkaidőt (8,2 százalék), vagy szabadságra küldte a munkavállalóit (9,6 százalék). A kkv-k alig több mint ötöde kényszerült egyszerre kétféle intézkedésre a járvány hatásainak mérséklése érdekében. A leggyakoribb intézkedéspár a csökkentett munkaidő és a szabadságolás együttes alkalmazása volt (7,6 százalék). Ahol három intézkedés bevezetésére is szükség volt, ott is a munkaerő-megtartó intézkedések kombinációját alkalmazták a legtöbben - de ez mindössze 2,2 százalék esetében fordult elő.

Tényleg mindenki home office-ba ment?

Bár valamennyi iparágban látható, hogy vannak munkakörök, amelyek esetében megoldható a távoli munkavégzés, és a cégek ezzel többé-kevésbé éltek is ezzel, az ilyen intézkedés bevezetésének említése még ott is csak 25 százalék, ahol a legmagasabb arányban említik - az információ, kommunikáció területén.

A nagyobb árbevételű cégek mérhetően nagyobb arányban vezettek be távmunkát. Míg a 1,0-4,9 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező kkv-k 18 százaléka használta ezt az intézkedést, az ennél alacsonyabb árbevételű cégeknek mindössze 5 százaléka élt vele.

Azok a vállalkozások, amelyeket felkészültebben ért a válság - vagyis rendelkeztek válságkezelő tervvel - nagyobb arányban tudtak gördülékenyen reagálni. Esetükben 16 százalék vezetett be távmunkát, míg azon cégeknél, amelyek nem rendelkeztek válságkezelő tervvel, az arány mindössze 6,3 százalék.

A hazai kkv-szektor mnem fordít elegendő figyelmet a tudatos tervezésre. Ez igaz a vállalati működés minden területére, a stratégiára éppúgy, mint az egyes részfunkciókra (pénzügy, hr). Nyilván a legjobbak sem tudnak pár hét alatt üzleti modellt váltani, új piacokat találni, ugyanakkor a koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások világosan mutatják a folyamatos fejlesztés és a kockázatokkal való szembenézés szükségességét - mondta Radácsi László, a BGE stratégiai és innovációs rektorhelyettese.

HOZZÁSZÓLÁSOK