A növekedés a bejegyzett vállalkozások számának 15 és fél ezret meghaladó, valamint a nonprofit szervezetek számának félezres bővüléséből adódott, miközben a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma tovább csökkent - áll a KSH közleményében.

A regisztrált vállalkozások számának növekedését mind a nyilvántartott társas vállalkozások (1,1 százalék), mind az egyéni vállalkozások (0,9 százalék) számának az év első hat hónapjában bekövetkezett bővülése okozta. Összességében a vállalkozások száma az első félévben 1 százalékkal nőtt, és 3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. 

Az első félév végén 568 ezer társas vállalkozást tartott nyilván a KSH, 6 és fél ezerrel többet, mint tavaly év végén. A legnagyobb mértékben továbbra is a korlátolt felelősségű társaságok száma emelkedett, hat hónap alatt 4,1 százalékkal. A részvénytársaságok számának növekedése némileg elmaradt ettől (2 százalék).

E két gazdálkodási forma népszerűségében jelentős szerepet játszik, hogy az alapításukhoz szükséges alaptőke nagymértékben csökkent. Míg a jogi személyiségű gazdasági társaságok száma nőtt, addig a jogi személyiséggel nem rendelkezőké csökkent. Mind a betéti társaságok, mind a közkereseti társaságok száma kevesebb lett az elmúlt 6 hónapban: előbbié 2,5, utóbbié 3,2 százalékkal.

Az első félév végén a nyilvántartott egyéni vállalkozások száma 1,9 milliót tett ki, amely 0,9 százalékos bővülést takar. A regisztrált vállalkozások székhely szerinti területi eloszlását jelentősen befolyásolta a mezőgazdasági őstermelők kötelező adószámkiváltása: az alföldi régiók részesedése 14,5-15,2 százalékra növekedett. A közép-magyarországi régió továbbra is kiemelkedik, az első félév végén a vállalkozások 33,8 százalékát itt jegyezték be. Vezető szerepét a társas vállalkozások magas, 53,4 százalékos arányának köszönheti. Az egyéni vállalkozások területi eloszlása kiegyenlítettebb. Közép-Magyarország 22,7 százalékos részesedését a többi régió 9,4-18,9-al követi.

A vállalkozásokat főtevékenység szerint vizsgálva látható, hogy a nemzetgazdasági ágak közötti eloszlásuk jelentős átrendeződést mutat a mezőgazdasági őstermelők kötelező adóhivatali regisztrációja és a TEÁOR'08 bevezetését követően. A legtöbb vállalkozást a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágban tartották nyilván. Ezt követte az eddig vezető ingatlanügyletek, valamint a kereskedelem, javítás. 

További említésre méltó ágazatok a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, illetve az építőipar. Az alakulásokkal ellentétben a megszűnések száma szinte változatlan volt a tavalyi azonos időszakhoz képest. A társas vállalkozások esetében a megszűnések száma az idei első félévben több volt, mint tavaly ilyenkor, a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások esetében viszont csökkent.

A felszámolási eljárás alá került társas vállalkozások száma 5710 volt (26 százalékkal emelkedett), ezen belül a korlátolt felelősségű társaságok esetében az átlagnál magasabb, 37,4 százalékos növekedés következett be. A legtöbb felszámolást a középvállalkozások körében indították, több mint 3 és félszer annyit, mint a tavalyi félévében.

Ugyanez az arány a vállalkozás főtevékenységét tekintve a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazatban a legmagasabb, régiók vonatkozásában pedig a Nyugat-Dunántúlon.

Nőtt azok száma is, akik vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választották, miután 35,8 százalékkal több társas vállalkozás került végelszámolás alá a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A felszámoláshoz hasonlóan itt is kiugró az arány a korlátolt felelősségű társaságok körében (68,9 százalék). A legnagyobb növekedést az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban tapasztaltuk, a régiók közül pedig leginkább Észak-Magyarországon nőtt az indított végszámolási eljárások száma.

A csődeljárás alatt álló szervezetek száma a tavalyi első félévi állapothoz képest változatlanul igen alacsony, az idei első félévének végén 10 szervezetet érintett. Vagyis igen csekély azoknak az eljárásoknak a száma, amelyek a vállalkozás fizetőképességének helyreállítására, azaz megmentésére irányulnak.