Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter megküldte Kövér László házelnöknek a kormány tervezett törvényalkotási programját az Országgyűlés 2013 tavaszi ülésszakára. A törvényalkotási kezdeményezések elsősorban a kormányprogram végrehajtásával, valamint az uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésével függnek össze. Ezen túl a program olyan törvényjavaslatokat tartalmaz, amelyek legkésőbb május első felében az Országgyűlés elé kerülhetnek. A fontosabb, gazdasági vonatkozású témákból szemezgettünk.

Februárban máris két fajsúlyos témával indíthat a T. Ház, e hónapban fogadhatják el ugyanis a Polgári Törvénykönyvről, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatokat.

Felpörög a munka

A valódi nagyüzem márciusban kezdődik, amikor is a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosításával folytatódhat a törvénygyár munkája. Ekkor fogadhatják el a kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslatot is, amely az uniós direktívához igazítja a hazai szabályozást. Ugyanekkor az önkormányzatokról szóló törvény módosításáról is szavazhatnak, melynek célja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeleti eljárásának hatékonyabbá tétele "a 2012-ben felmerült tapasztalatok felhasználásával" - fogalmaz az előadó közigazgatási tárca (KIM). E hónapban módosulhatnak egyes, az építésügyi lánctartozások megakadályozásával összefüggő törvények; a szabályozás célja a vállalkozások számára a kintlévőségeikhez való hozzájutás megkönnyítése. Szintén márciusban dönthetnek egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról; az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) szerint előterjesztése egyebek mellett megteremti a szociális foglalkoztatás helyébe lépő terápiás munka alapvető szabályait.

Ugyancsak márciusban fogadhatják el a megtett úttal arányos, elektronikus útdíjról szóló, várhatóan februárban benyújtandó törvényjavaslatot is - ettől évi 150 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány.

Döntés születhet a termőföld védelméről szóló 2007-es törvény módosításáról is. Az agrártárca (VM) által kezelt szabályozás célját meglehetősen homályosan definiálták, eszerint az átfogó módosítás "a földvédelem hatékonyabb érvényesítése és a gyakorlati jogalkalmazás érdekében a hatályos szabályozásban foglalt hiányosságok kiküszöbölése, valamint egyes rendelkezések újraszabályozása, pontosítása."

A nemzetgazdasági tárca (NGM) előterjesztésére tárgyalja a parlament márciusban a gazdaságbiztonságról szóló törvényjavaslatot, Matolcsy György minisztériuma szerint jogi szabályozás megalkotása végett annak érdekében, hogy válsághelyzetekben a gazdaság biztonságos működése fenntartható legyen. Egyebek mellett még márciusban sor kerülhet a közraktározásról, a halgazdálkodásról, vagy éppen a szövetkezetekről szóló szabályozás módosítására. Ahogyan a fémlopások és az illegális fémkereskedelem visszaszorítása érdekében is új szabályozás léphet hatályba, ha az Országgyűlés megszavazza a törvényjavaslatot az első tavaszi hónapban.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló javaslat is ekkor kerül a T. Ház elé, elsősorban az EU adómegállapítási irányelvének átültetése érdekében.

Áprilisban a statisztikáról szóló törvény módosításával kezdődhet a munka, amelyet részben az uniós adatszolgáltatási kötelezettségek tesznek indokolttá. A mezőgazdasági termelés integrációját, illetve a mezőgazdasági üzem méretét szintén áprilisban szabályozhatják. A parlament a tervek szerint e hónapban foglalkozhat a távszerencsejáték szabályozásának újrakodifikálásával, de a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényeket is módosítják majd.

Állampapírt a népnek

Elfogadhatja a kormánytöbbség vezetésével az Országgyűlés "a lakosság állampapír-állományának növeléséhez" szükséges törvényjavaslatot is. A márciusban benyújtandó javaslat elfogadása esetén a Magyar Államkincstár jogosulttá válik lakossági betétgyűjtésre, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban történő értékpapírszámla-nyitás lehetővé válik, a központosított illetmény-számfejtési körhöz tartozó munkavállalók értékpapírszámla-nyitása egyszerűsödhet, illetményük egy részét pedig közvetlenül a kincstárnál nyitott értékpapír-nyilvántartási számlájukra utalhatják.

A felnőttképzésről szóló törvényjavaslat is ambiciózus célt követ, a kormány tervei szerint az állami felelősségvállalás szempontjából kiemelt képzések - így az OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő, a nyelvi és a támogatott képzések teljes körű újraszabályozása a színvonal emelése érdekében. A honatyák a rokkantsági és rehabilitációs ellátás szabályozását is pontosíthatják, "az elmúlt egy év tapasztalatai alapján" - fogalmaz sommásan és homályosan az EMMI.

A pénzügyi konglomerátumokról, illetve az atomenergiáról szóló szabályozás is nagyrészt az uniós jogharmonizációra tekintettel változhat.

A kormánypárti többség vezérletével módosíthatják a hiteltörlesztésre képtelen személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011-es törvényt, részben a programban részt vevők körének további bővítésének céljából, részben "a felmerült kérdések kezelése érdekében" - , hogy ez mit is jelent konkrétan, az vélhetően csak a márciusra várható benyújtás után derül ki.

Az 1996-os természetvédelmi törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartásba rögzített természetvédelmi jogi jelleg kapcsán fellépő problémákat kezelné, egyebek mellett a nyilvántartásból való törlés lehetőségének megteremtésével. A balatoni területrendezési szabályozást pedig a kártalanítási igények érvényesítésére vonatkozó rendelkezésekkel egészíthetik ki.

Várhatóan áprilisban szavazhat a T. Ház az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló törvényjavaslatról, a márciusban benyújtandó javaslatról egyelőre nem tudni konkrétumokat. A szabályozás indoka ugyanis "az állami vagyonnal való gazdálkodás és tulajdonosi joggyakorlásúj szabályainak megalkotása."

Az elektronikus információbiztonság egységes, törvényi szintű szabályozását is elfogadhatja a parlament áprilisban, és az elektronikus ügyintézés bevezetésével kapcsolatban is változhatnak a vonatkozó jogszabályok.

Végül, a hónap utolsó programpontja a távhőszolgáltatásról szóló törvény módosításával kapcsolatos, a magyarazátaból kiderül, a kormány felülvizsgálná a szektorban a közvetítői szerepet, valamint pontosítaná a távhőszolgáltatás és a központi fűtés elhatárolásával kapcsolatban a szabályozást.

A május a korábbi hónapoknál lazábbnak ígérkezik - legalább is a törvénygyár tervezett menetrendjét tekintve - a választási eljárásról szóló paragrafusok módosítása azonban nem kisebb jelentőségű az előbbieknél. Ebben a hónapban alakíthatja át a törvényhozás a Magyar Energia Hivatal nagykereskedelmi energiapiacokra vonatkozó hatáskörét, EU-jogharmonizációs szándékkal.

Terítéken a nyugdíjszabályok is

Júniusban határozhatnak a bérgarancia alapról szóló regula módosításáról, és ismét az asztalra kerülhet a szerzői jogról, illetve a 2011-ben elfogadott, az információszabadságról szóló törvény módosítása. Az NGM beterjesztése után nyár elején foglalkozhat az Országgyűlés a biztosítókra és a biztosítási tevékenységre  vonatkozó javaslattal. A módosítás - kisebb pontosítások mellett - érinti a pénzügyi és biztosításközvetítői hatósági képzés átalakítását, a biztosítók felszámolására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, a biztosítási törvény titokvédelmi szabályait.

A gyorsforgalmi úthálózatról szóló 2003-as törvény, a pb-gázok forgalmazásával és felügyeletével kapcsolatos szabályozás mellett a tavaszi ülésszak utolsó havában fogadhatja el a parlament az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslatot, amelyet "az ellátórendszer megkezdett újratervezéséből eredő további szabályozási szükségletek" indokolnak az előterjesztő EMMI szerint.

Egy, várhatóan májusban benyújtandó törvényjavaslat értelmében jogharmonizációs céllal változhatnak egyes pénzügyi tárgyú törvények.

Az egyik utolsó tárgyalandó javaslat a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007-es jogszabályt alakítaná át. A szabályozás az NGM szerint azért szükséges, mert az uniós jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény nem megfelelő módon illeszkedik a társadalombiztosítást kiegészítő nyugdíjrendszerbe, így indokolt a törvény által létrehozott nyugdíjintézményekre vonatkozó szabályozás újragondolása.

Végül az adatgyűjtési és - kezelési szabályok is átalakulhatnak, az állami nyilvántartások összehangolásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával zárulhat az első féléves program, amelynek célja - legalább is az előadó KIM szerint, az indokolatlan többszörös adatgyűjtés felszámolása, az adatbázisok hitelességéhez szükséges szabályok megalkotása, illetve az adatcsere, adatátadás szabályozása.