Változtak az öröklési szabályok - ez a baj vele

Életbe lépett a határon átnyúló örökléssel kapcsolatos uniós rendelet, de számos részletszabály még hiányzik. Az uniós tagállamok öröklési jogainak különbsége miatt ez sok problémát okoz majd - mondta az InfoRádióban Tóth Ádám, az Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Inforádió, 2015. augusztus 29. szombat, 18:44
Fotó: Napi.hu

Ha Bécsben meghal egy magyar, a hagyatéki eljárás során az osztrák közjegyzőnek a magyar jogot kell alkalmaznia. Soha nem leszünk szakértők egy idegen jogban. Augusztus 17-e után is ez lesz a helyzet a nem EU-s állampolgárok hagyatéki ügyeiben - ismertette az általános szabályt Tóth Ádám.

Az EU-s állampolgárok hagyatéki ügyeiben a nemzeti hatóság, aki a nemzeti állampolgárok hagyatéki ügyeiben eljár - aki lehet közjegyző, lehet bíróság - kibocsát egy úgynevezett európai öröklési bizonyítványt. Ebben megállapítja, hogy kik a jogutódok - közölte Tóth Ádám.

De felmerül a kérdés, hogy mi lesz az a jog, ami alapján megállapítja. Úgy fogalmaz a rendelet, hogy a szokásos tartózkodási hely joga lesz az irányadó, magyarán aki 30 éve Budapesten lakott, hiába román, osztrák, szlovák vagy francia állampolgár, a magyar Ptk. szabályait fogják alkalmazni - magyarázta a kamara elnöke.

Hozzátette: a közjegyzőnek, mielőtt kibocsátja az európai öröklési bizonyítványt, meg kell győződnie arról, hogy mi fűzte őt Budapesthez vagy más magyarországi településhez, hogy a magyar jogot lehessen alkalmazni a hagyatéki ügyében.

Nincsen olyan elektronikus információs rendszer, amiben ha én - tegyük fel - Kurt Vogel Istenhegyi úti lakos hagyatéki ügyében elkezdek eljárni, akkor ezt közzé tudom tenni, és névre, adatokra kereséssel a Sankt Pölten-i közjegyző meg tud győződni arról, hogy már elindult egy eljárás egy másik államban. Hanem az lesz a gyakorlat, hogy ott is kibocsátanak majd egy öröklési bizonyítványt, és több, egymással ellentétes tartalmú öröklési rendelkezést deklaráló irat fog keringeni az európai éterben - hívta fel a figyelmet a hiányosságokra Tóth Ádám.

Elméleti ereje pedig mindkettőnek ugyanakkora, tulajdont szereznek vele az örökösök. Az, hogy végül ki szerez tulajdont, valószínűleg előbb-utóbb perrel fog eldőlni - fejtette ki.

Jóhiszemű felek perelni kénytelenek egymással, mert nem tudnak mást csinálni. Az információs rendszer hiányában a hatóságok is jóhiszeműek lesznek, hiszen nem lehet meggyőződni arról, hogy a másik hatóság elindította-e az eljárást. Számtalan olyan öröklési ügy van, ahol az egyik fél elindítja az eljárást Magyarországon, a másik fél pedig Ausztriában. Az nyer, ahol a hatóság hamarabb bocsátja ki a határozatot. Ezek szerint abban az esetben, ha az elhunytat mindkét országhoz azonos mértékű kapcsolat fűzte, általában az lesz a gyorsabb, aki hamarabb nyújtja be a kérelmet - ismertette az Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

HOZZÁSZÓLÁSOK