Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke azt mondta: a rezsicsökkentés és a vezetékadó együttesen olyan helyzetet teremtett, amiben rendkívül "nehéz teljesíteni, hogy eredményesen működjenek" a víziközmű cégek.

Mint felidézte: a polgári kormány döntésének megfelelően csökkenteni kellett a rezsiköltségeket és ezzel a vízdíjakat is, de ez az önkormányzatok által működtetett szolgáltatóknál bevételkieséssel járt. Ehhez adódik, hogy a víziközműveket országszerte a közműadó sújtja a legjobban.

A korábbi 400-ról 40-re csökkent víziközműcég felvetései alapján a MEKH a vezetékadóval kapcsolatos jogszabály módosítására kíván javaslatot tenni. A hivatal szakmai stábjának előkészítése alapján várhatóan azt terjesztik elő, hogy az adó "létszámarányos legyen, ne folyóméter-arányos", mert az utóbbi leginkább a vidéki kistelepüléseket ellátó cégeket sújtja.

Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke úgy fogalmazott: "nem fenntartható az a pálya, amelyen most az ágazat halad", a vezetékadó beszűkíti a lehetőségeket, s ez már-már veszélyezteti az üzembiztonságot, a szolgáltatási színvonalat és a megfizethetőséget.

A szövetség elsődleges célja, hogy a döntéshozókkal megértesse az ágazat valós problémáit, amit elsősorban a közműadónak tulajdonítanak, s példaként említette, hogy egy víziközműcégnek a vízhálózat és a csatornahálózat hossza után is vezetékadót kell fizetnie. Úgy vélekedett, mihamarabb szükség lenne az adó kivezetésére, vagy olyan mértékű átalakítására, ami a víziközmű-szolgáltatók eredményes működését is biztosítja.