Várandósgondozás: aggályos a jelenlegi gyakorlat az ombudsman szerint

Az alapvető jogok biztosa szerint ellentmondásos és bizonytalan, hogy a várandósgondozás körében pontosan mely szűrő- és laboratóriumi vizsgálatok kötelező jellegűek - írj az MTI.
Szabó Zsuzsanna, 2018. szeptember 7. péntek, 15:28

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatal MTI-hez pénteken eljuttatott közleménye szerint Székely László a szabályozás egyértelműsítését, valamint a jelenlegi aggályos gyakorlat megszüntetését kérte, ezért az ombudsman felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a "várandósgondozás" egységes fogalmának használatával a hatáskörébe tartozó ágazati jogszabályokból vezesse ki a "terhesgondozás" elnevezést. Továbbá a miniszter fontolja meg a várandósgondozásról szóló rendelet és az alapellátási törvény pontosítását, egyértelműsítését.

Ezeken kívül a miniszter lépjen fel annak garantálására, hogy a védőnők az ombudsmani jelentésben foglalt szempontok szerint végezzék a várandósgondozási munkájukat, ha pedig szükségesnek látja, akkor a tárca vezetője fontolja meg a hatályos védőnői szakfelügyeleti iránymutatás megfelelő kiegészítését.

A közlés szerint egy civil jogvédő szervezet fordult a biztoshoz a várandósgondozás kapcsán tapasztalt jogértelmezési és jogalkalmazási problémákkal. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, elsősorban a védőnők általános gyakorlata szerint ugyanis a várandós nők számára kötelező jellegűek a várandósgondozásról szóló rendeletben részletezett vizsgálatok. Rendszeresen előfordul, hogy ha a várandós nő nem vesz részt e vizsgálatokon, akkor azt a jelzőrendszer tagjai a magzat (a születendő gyermek) súlyos veszélyeztetettségeként minősítik, és a megszüntetése érdekében jelzik is a gyermekvédelem felé. Ennek nyomán gyámhatósági intézkedésekre is sor kerülhet, végső soron a gyermeket ki is emelhetik a vér szerinti családjából.

A várandós és gyermekágyas anya, a kiskorú gondozója és törvényes képviselője köteles együttműködni a védőnővel. Ha a várandós anya nem működik együtt, akkor a védőnő írásban értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot, a gyámhatóságot, a háziorvost, a házi gyermekorvost.

Ez az értesítés - a biztos álláspontja szerint - azonban nem azonosítható a születendő gyermek súlyos veszélyeztetettségének automatikus jelzéseként. A jelzés kézhezvételét követően ugyanis elsősorban a gyermekjóléti szolgálat munkatársának a feladata annak az eldöntése, hogy az érintett magzat egészséges fejlődése érdekében szükség van-e további intézkedésekre. Így például a védőnő akkor lesz köteles a család- és gyermekjóléti szolgálatnál jelezni, ha megítélése szerint a várandós nő életmódja - például alkohol- vagy drogfogyasztása -, körülményei, köztük a káros lakhatási körülmények veszélyeztetik a magzat egészséges fejlődését.

A biztos jelentésében azt is tisztázta, hogy a magzat súlyos veszélyeztetettségére vonatkozó jelzést, valamint a gyámhatósági eljárás kezdeményezését önmagában az a tény nem indokolhatja, hogy a várandós nő nem veszi igénybe a számára nem kötelező jelleggel előírt egészségügyi szolgáltatást, a nem kötelező szűrővizsgálatokat.

Az ombudsman szerint az önrendelkezési jogot és a jogbiztonság követelményét sérti az az eljárás, ha a védőnők a magzat veszélyeztetettségére hivatkozva automatikusan azért jeleznek a gyermekjóléti szolgálatnak, mert a várandós nő nem vesz részt a nem kötelező jellegű orvosi, laboratóriumi vizsgálatokon.

Képünk forrása: StockSnap-fotó

HOZZÁSZÓLÁSOK