Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Senki ne számítson arra, hogy idén a mezőgazdaság óriási mértékben járul majd hozzá az ország GDP-jéhez − mondta Raskó György agrárközgazdász, agrárvállalkozó egy csütörtöki konferencián. Szerinte ugyanis komoly világpiaci ár-visszarendeződési folyamat indult el 2013-ban: várakozásai szerint a búzaár 20, a kukoricaár 25-30, míg az olajos magvak árai szintén 20 százalékkal mérséklődhetnek, ezért legalább ekkora teljesítménynövekedésre lenne szükség a magyar mezőgazdaságban idén, hogy a tavalyi jövedelmeket elérjék a termelők.

Rekordhozam kellene az áresés kompenzálásához

Raskó szerint a legnagyobb agrárexportértéket képviselő szántóföldi növénytermesztésben csak rendkívüli időjárás és rekordhozamok esetén lenne esély ezt az ár-visszarendeződést kompenzálni. A szektor GDP-hozzájárulásának növeléséhez arra is szükség lenne, hogy a kormány ne kezelje ilyen mostohán a professzionális élelmiszeripart, és a csak rövid távon eredményes húsipari mentőakciók helyett a szektor teljesítményét hosszabb távon is érdemben javító intézkedéseket hozzon − tette hozzá Raskó György, aki szerint túlzóak a VM kézműves élelmiszeriparral és annak várható teljesítményével kapcsolatos várakozásai is.

Nem indul rosszul az év a mezőgazdaság számára, eddig csak nagyon kis mértékben jelentkezett ár- vagy belvízkár, ezért a tavalyi aszály után átlagos időjárás mellett idén várhatóan 10-15 százalékponttal is nőhet az agrár GDP a tavalyihoz képest − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató elemzője. Ezt azonban még befolyásolhatja, hogy megtorpant a mezőgazdasági és élelmiszerárak világpiaci emelkedése − belföldön a vásárlóerő hiánya miatt egyébként is korlátozott volt az áremelkedés −, miután a világszerte megfogalmazott kritikák hatására az agrártermékek bioüzemanyag célú felhasználása a jelenlegi szinten megállt. Az elemző szerint egy normális évben a 2012. eleji árszintre rendeződhetne vissza a meghatározó növényi termékek ára, azonban az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezt a várakozást bármikor felboríthatja akár egy a legfontosabb növények főbb termőterületein pusztító hurrikánszezon is. Az árcsökkenés az állattenyésztők számára mindenképp könnyebbséget jelentene Magyarországon. Készül azonban egy földtörvény, aminek pusztító hatása lehet: ez az idén még kevésbé fog érződni az agrár GDP alakulásában, azonban az őszi munkáknál és a vetéstervek kialakításánál már komolyabb negatív hatást is gyakorolhat, hogy a gazdálkodókat elbizonytalanítja, vajon meddig művelhetik a tervezett birtokmaximumok miatt a földjeiket − tette hozzá Némethné Pál Katalin.

Ha minden fékez, az átlagos időjárás is jól jön

Egyelőre kevésbé a földtörvény és az üzemszabályozási törvény parlamenti tárgyalásának késedelme vagy a gazdasági társaságokat kifejezetten negatívan érintő intézkedések aggasztják a nagyobb termelőket, inkább a hatályos termőföldről szóló törvény jelenleg tárgyalt, az osztatlan közös tulajdonú földek kimérésével kapcsolatos módosítása, ami már a következő évi GDP-re is komoly hatással lehet. Az a tervezett módosítás, hogy a kimérést követően a jogutód a gazdasági év végével felmondhatja a hosszú távú bérleti szerződést, amellett, hogy ellehetetleníti a nagyobb termelők gazdálkodásának tervezését, mind a régi alkotmányt, mind a jelenlegi alaptörvényt, illetve a polgári törvénykönyvet is sérti − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára.

A teljes GDP alakulását egyébként nagyjából fél százalék erejéig befolyásolhatja az időjárás. Amennyiben félszázalékos csökkenés és félszázalékos növekedés között ingadozik a gazdaság, felértékelődik az agrárium teljesítménye is. Ha idén a nemzetgazdaság többi része nulla növekedést produkál, már átlagos időjárás mellett is pluszba fordíthatja a mezőgazdaság teljesítménye az ország növekedését a tavalyi 0,2 százalékos csökkenés után − mondta a főtitkár. Ha idén közepes éve lesz a mezőgazdaságnak, akkor nagyjából 0,3 százalékkal, ha ennél kedvezőbben alakul az időjárás, akkor ennél is többel dobhatja meg a teljes GDP-t.

A birtokmaximalizálás is hathat

A földforgalmi törvény birtokmaximumokkal kapcsolatos rendelkezéseinek hatása − ha tartja magát a kormány ahhoz, hogy az élő szerződésekre nem, csak azok kifutása után alkalmazandó − legkorábban 2016−2018 körül kezdi rontani az ágazat GDP-hez való hozzájárulását az abban legnagyobb részt adó gazdasági társaságok teljesítménycsökkenése miatt. Majd a folyamat ezt követően felgyorsulna a mostani szerződések kifutásával. De már most is van olyan gazdaság társaság, amely azért nem fogja megvalósítani a tavaly elnyert uniós támogatásból az állattartó telepe korszerűsítését, mert kiszámolta, hogy az addigra lejáró földbérleti szerződései miatt nem fogja tudni biztosítani a támogatás fejében vállalt állatlétszám takarmányozását. Ezért, elkerülendő a támogatás visszafizetését, illetve a kötelezettségek megszegése miatti büntetéseket, inkább bele sem fog a beruházásba − mondta Horváth Gábor.

Szerinte ha földforgalmi szabályok után a 2014 utáni támogatási időszak − az állattartók számára egyébként előreláthatóan hátrányos uniós jogalkotás mellett − nemzeti támogatási szabályainál is érződik majd a gazdasági társaságok számára hátrányos jogszabályalkotás, akkor az eddigi beruházások megvalósítói is inkább vállalják a kötelezettségek felmondásával járó kisebb veszteségeket és az állatállományok leépítését, mintsem hogy a gazdálkodásukat elbizonytalanító földhasználati szabályok mellett újabb beruházásokkal újabb kötelezettségeket vállaljanak. Az agrár GDP növekedését a földforgalmi és üzemszabályozási törvény közvetve azzal is befolyásolja majd, hogy előreláthatólag a bankok is csak a haszonbérleti szerződések időtartamára biztosítanak finanszírozást akár a működéshez, akár a fejlesztésekhez.