A pénzügyminiszter nem árult el részleteket arról, hogy mekkora összegben, illetve mikor léphet be Budapest tavaly július után újra a kínai piacra.

Panda-kötvénynek nevezik azokat a renminbiben denominált kötvényeket, amelyek a kínai belső piacon bocsátanak ki. Tavaly Magyarország 1 milliárd renminbi (jüan), azaz 130 millió euró összegben adott el ilyet. A kötvény három év futamidejű, kamata 4,85 százalék lett, amelyet egy későbbi swapügylet keretében euróra váltott a magyar állam, így végül ennél kedvezőbb lett a Kínában piacra dobott kötvény kamata. A jüan összeg euróra váltása után alakult ki a magyar állam által fizetendő kamatszint, amely a valaha volt legolcsóbb devizakötvény kibocsátását jelentette.

Az akkori bejelentés szerint a kibocsátás része egy 3 milliárd renminbis programnak, a későbbi kibocsátásokat a piaci feltételek alakulásának függvényében hajtják végre.

A tavalyi aukción kétszeres túljegyzés volt, Magyarország volt akkor az első külföldi kibocsátó, amelynek mindkettő, a belső (panda) és a külső (hongkongi) piacon kibocsátott jüankötvénye is lett - adta hírül akkoriban az ÁKK Zrt.

Varga Mihály mostani szavai alapján az akkori, szimbolikus jelentőségű lépést hamarosan megismételheti Magyarország - írta a portál.

Fotó forrása: MTI/EPA/MIRANDA YOUNG