A gazdaságpolitika irányában nem, annak eszközeiben lehet változás, ez azonban az idei költségvetés számait alapvetően nem érinti - mondta Varga Mihály, a nemzetgazdasági miniszteri poszt várományosa a parlament költségvetési bizottságának meghallgatásán hétfőn. A testület 19 támogató, 4 elutasító és egy tartózkodó szavazat mellett támogatta a miniszterjelölt kinevezését.

Varga Mihály kitért arra, hogy az infláció jelenleg nem jelent olyan veszélyt, "amellyel komolyabban kellene foglalkozni".

Kapcsolódó

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban kiemelte: a mezőgazdaság, illetve a kivitel támogathatja az idén a magyar gazdaság növekedését, míg a háztartások esetében egyelőre "óvatos várakozások" indokoltak, hiszen a devizahitelek törlesztése miatt a lakosság csak korlátozottan tudja bővíteni fogyasztását.

Pozitívumként értékelte, hogy a jegybanki alapkamat történelmi mélypontra csökkent az elmúlt hónapokban, amely - mint mondta - remélhetőleg magával hozza a reálkamat csökkenését, s így a vállalati hitelezés növekedését.

Egyelőre maradnak a különadók

A magyar GDP elmúlt éves visszaesését firtató kérdésre úgy válaszolt: az Európai Unióban is visszaesett a gazdasági kibocsátás a negyedik negyedévben, és ezt a gátat Magyarország jelentős külkereskedelmi kitettsége miatt "nem tudta átlépni".

Varga Mihály amellett érvelt, hogy a különadókat egyelőre meg kell tartani, különösen addig, amíg a Magyarország ellen indított túlzottdeficit-eljárás fennáll.

A miniszterjelölt elmondta: a banki hitelezés bővülése nem kizárólag a bankadó mértékén múlik. Mint mondta, jelenleg is tárgyalások folynak a bankokkal olyan intézkedésről, amely nem veszélyezteti a költségvetési bevételeket, de lehetővé teszi, hogy a hitelezés bővítésével párhuzamosan némi kedvezményt kapjanak a pénzintézetek. Remélhetőleg néhány héten belül megállapodás születik ebben a kérdésben - tette hozzá.

Rendszeresített, intézményes keretek között, így a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve a fogyasztóvédelmi hatóságok által kell a fogyasztóvédelmet biztosítani - mondta Varga Mihály a meghallgatásán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erősíti a rendszert, ha azt kiegészítik a civil szerveződések. Varga Mihály szerint a fogyasztóbarát állam három pilléren, a fogyasztóvédelmi szervezeteken, a békéltető testületeken, illetve a civil fogyasztóvédelmi szervezeten alapszik. Ezen pillérek megerősítése történt az elmúlt években - tette hozzá.

Varga foglalkozna a devizahitelesekkel

A kormány folytatni kívánja azokat a törekvéseket, amelyekkel enyhíteni lehet a devizahitelesek terhein - erősítette meg, egyben jelezte: a kormány keresi annak módját, hogy miként lehet kezelni a kilakoltatási moratóriummal kapcsolatos helyzetet, és ebben - mondta - partnerként tekint az önkormányzatokra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a kilakoltatási moratórium a végtelenségig fennmarad, az olyan mértékben kockáztatja a jelzáloghitelek jövőbeli folyósítását, amelynek káros hatásait nehéz felmérni.

Arra a képviselői felvetésre, hogy el lehet-e törölni a személyi jövedelemadót (szja), Varga Mihály hangsúlyozta: 1988 előtt ugyan nem volt Magyarországon ilyen adónem, és működött az ország, de most nem lehet olyan helyzetet elképzelni, ahol ez a költségvetési bevételi forrás kiesik. A leendő tárcavezető hozzátette: meg lehet vizsgálni az szja adókulcsának mérséklését, de az adócsökkentésre kevés az esély, mert "eléggé kötött pályán van a költségvetés". Magyarország ugyanis szeretne kikerülni az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól, és ehhez biztosítani kell a 3 százalék alatt GDP-arányos államháztartási hiánycél teljesülését - tette hozzá. A miniszterjelölt kinevezését 14 igen, 3 nem szavazat mellett támogatta a bizottság.

Szekeres Imre (MSZP) felszólalásában közölte: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a miniszterjelölt kinevezését, mivel Varga Mihály nem kíván változtatni a kormány eddigi gazdaságpolitikáján. Kifejtette: a beruházási ráta messze az amortizációs ráta alatt van, s ez hosszú időre meghatározza a magyar gazdaság mozgásterét. A képviselő kifogásolt azt is, hogy a kormány az elmúlt két évben semmit nem tett az euróövezeti csatlakozás irányában. Nyikos László (Jobbik) kérdésében azt vetette fel, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium helyett vissza kellene állítani a Pénzügyminisztérium elnevezést, hiszen - amint kifejtette - Kossuthtól kezdve "jó néven volt ez a tárca". A jobbikos bizottsági elnök emellett a szigorúbb kormányzati pénzügyi ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. A központi költségvetési szervek, illetve az önkormányzati szervek éves pénzügyi beszámolójának auditálása jelenleg nincs megoldva - vélekedett.