Varga szerint mindennek köszönhető, hogy csökken a devizahitelesek aránya az országban, és csökkent az ország sérülékenysége. Fontos kérdés, hogy a parlamenti választások után a következő kormány a következő ciklusban mindenképpen folytassa a devizahitelek megszüntetést, kivezetését - fogalmazott a politikus. (Az utóbbi mondat arra is utal, hogy nem várható rendkívüli, választások előtti jogalkotás - a szerk.)

Véleménye szerint három héttel a parlamenti választások előtt valószínűleg nem lesz már parlamenti ülés, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban törvényt alkossanak. Az alkotmánybírósági döntést a Kúriának is értékelnie kell. A Kúria két kérdésben fordult az Európai Bírósághoz: az egyik kérdés az egyoldalú szerződésmódosítás, a másik az árfolyam módosítás ügye. A hosszú távú célban, abban, hogy a jelzálogalapú deviza-lakáshiteleket kivezessék a rendszerből Magyarországon, nincs változás - hangsúlyozta Varga.

Piaci elemzők szerint az Ab állásfoglalása alapján elvileg ugyan módosíthatók visszamenőlegesen a szerződések, ám ennek feltételeit is megszabja a határozat. Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője úgy véli: a határozat alapján adott az elvi lehetőség arra, hogy az Országgyűlés olyan törvényt hozzon, amellyel visszamenőleges hatállyal módosíthatja a devizahitel-szerződéseket. A megszabott feltételekből azonban az is kiolvasható, hogy ha a kormány a bankszektorra próbálná tolni a terheket, akkor a bankok jó eséllyel megtámadhatják a jogszabályt az Alkotmánybíróságon.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője azt hangsúlyozta, hogy a választások előtti időszakban nem várható végleges döntés a kormány részről a devizahitelesek ügyében. Véleménye szerint az OTP tőzsdei árfolyamán az látszik, hogy a piac sokkal rosszabbra számított, az Ab határozatának ismertetése után ugyanis elkezdték vásárolni a bank papírjait.