A kormány saját ütemterve szerint - a júliusban publikált - 2015-ös költségvetési tervezési körirat szerint ezekben a napokban kellene a jövő évi büdzsén az utolsó simításokat elvégezni, hogy szeptember 30-án a Költségvetési Tanács azt véleményezésre megkapja. A 2015-ös költségvetés benyújtási ideje, a jelenleg hatályos államháztartási törvény szerint október 15. - ám ezt a határidőt egy parlament előtt levő javaslat szerint október 30-ig kitolnák. A NGM és a kormány az elmúlt hetekben a feltétezhetően kész büdzsé ellenére minden konkrét válasz elől kitért, a Napi.hu tudomása szerint az ügyben október 15-ig teljes kommunikációs tilalom van érvényben.

A hallgatás falát ma törte át Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki ugyan a Napi Gazdaság konferenciáján egyetlen számot árult el a kormány terveiből - ám ezzel a részletek ismertetése nélkül is sokkal többet mondott, mint bárki várta volna. A miniszter felszólalásának két lényegi pontja volt, eszerint fokozatosan csökkenteni kell - a GDP arányában 45 százalékra - az államháztartás kiadási oldalát, valamint szűkíteni az újraelosztás mértékét. Emellett folyamatosan mérsékelni kell az év végi államadósságot. (Pontosabban nem az államadósságot, hanem az év végi mutatót - a szerk.)

QP | Quality Placement

Az Orbán-kormány idén áprilisban készített legutóbbi konvergenciaprogramja (KP) szerint 2013-ban az államháztartás kiadásai az akkori előzetes adatok alapján a GDP 49,8 százalékára rúgtak. (A múlt évi zárszámadáshoz benyújtott végleges adatokból ennél magasabb, 53,5 százalékos arány adódik.) Szintén a KP szerint az államháztartási újraelosztás idén nőtt, és a tervek szerint ez a tavalyi 49,8 százalék után az idén a GDP 50,6 százalékára emelkedik - ezt csökkentené tehát Varga és a kormány 45 százalékra.

A GDP 5,5 százaléka

Márpedig egy, a GDP 5,5 százalékára rúgó kiadáscsökkentés mintegy 1700 milliárd forintos kiigazítást, megszorítást jelent. A nagyságrendek érzékeltetésére érdemes hozzátenni, hogy a kormánypárti körökben gazdaságpolitikai ősbűnnek számító Bokros-csomag, vagyis a 1995-ös költségvetési megszorítások eredménye volt két év alatt a GDP öt százalékára rúgó hiánycsökkentés. Ezt követően - a nemzetközi konjunktúra és privatizáció által segített tőkebeáramlás révén - érte el a magyar gazdaság a 2005-ig tartó növekedési hullámát.

Varga arra is utalt a beszédében, hogy a 45 százalékos célt nem egy lépésben, hanem fokozatosan érnék el - ha ezt a kormányzati ciklus 2015-2017 közötti három teljes évére elosztjuk, még az is bőven évi 500 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. Varga itt nem a hiány csökkentéséről beszélt - vagyis adóemelések valószínűleg kizárva -, hanem egyenesen a kiadások csökkentéséről, ami a leginkább piacbaráti lépés.

A magyar gazdaság idén növekedési pályára állt, az idei 3 százalék körüli növekedés után 2015-ben 2,5 százalékos növekedés várható az elemzők többsége szerint. A 2016-os növekedés megítélése azonban már nehezebb kérdés - ugyanis a kormány is lassulással számol arra az évre. A gyorsabb növekedéssel a GDP-arányos kiadás "önmagától" is csökken, így nominálisan elegendő lehet a kiadások befagyasztása.

Változatlan deficit mellett ez az adóztatás csökkentését is jelentheti - ezáltal viszont plusz stimulust kaphat a gazdaság a további növekedéshez. Fontos azt is hozzátenni, hogy az érvényes konvergenciaprogram úgy kalkulál, hogy az ESA-hiány nemcsak hogy nem éri el a maastrichti 3 százalékot, hanem 2017-ben a GDP 1,9 százalékára csökken.

Középtávú költségvetési pálya (a GDP %-ban)
Megnevezés20132014201520162017
Kormányzati szektor EDP egyenlege-2.2-2,9-2,8-2,5-1,9
Strukturális egyenleg-0,3-1,6-1,6 (-2,0)-1,6-1,6
Bruttó államadósság79,279,178,977,574,7
Forrás: 2014-es konvergenciaprogram

Honnan lehet ezt összeszedni?

Ugyanakkor évi 500-600 milliárd forint kiadáscsökkentést nem egyszerű keresztülverni a büdzsén a tétel nagysága miatt. Csak a közmédia éves költségvetése 80 milliárd forint az idén, de ha a teljes stadionépítési és -beruházási program is "csak" 130 milliárd forint körül van - vagyis ezek esetleges elhagyása is csak a költségcsökkentés töredékét adná ki. A nyugdíjakat jövőre az inflációval - várhatóan 2,5 százalékkal - kell emelni, ami 73 milliárd forintos többletkiadást igényel, vagyis még e tétellel sincs egyensúlyban a tervezett megszorítások mértéke.

A nagyságrendek jelzik, hogy a kabinet nagyon komoly költségvetési átrendezésre készül - viszont mindezt titokban előkészítve, érdemi társadalmi vita nélkül.

Piaci szempontból üdvözlendő a költségvetési kiadások érdemi csökkentése, hisz a magyar államháztartás nemzetközi összehasonlításban kirívó mértékben települ rá még mindig a gazdaságra - ezért is reagált a gazdasági miniszteri bejelentésre a forint érdemi erősödéssel.

Az új ütemterv szerint a 2015-ös költségvetés és adótörvények október 30-ig kerülhetnek a parlament és a nyilvánosság elé. Azokat egy hónapon belül gyakorlatilag "le is tárgyalja" a parlament, annak érdekében, hogy december végén hatályba léphessenek. A költségvetés végszavazása kitolódhat december második felére, az adótörvényeket viszont az életbe lépés előtt 30 nappal ki kell hirdetni. Mindez azt is jelenti, hogy a kiadások lefaragása körül érdemi társadalmi/nemzeti konzultációra nem lehet számítani.