Varga elismerte: nincs meg az egymillió munkahely

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között.
Szabó Dániel, 2018. március 6. kedd, 12:14

Stabilitás és növekedés, ez a két fontosabb alap, amelyre építhettünk és építhetünk - kezdte beszédét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitóján kedden.

Varga régiós riválisokhoz mérte a hazai politika sikerességét: Szlovákiával összevetve a 2000-es évek közepétől lemaradt Magyarország, amikor ők 8-9 százalékos növekedést mutattak fel, akkor itt csak 2-3 százalék volt a bővülés szerinte. Ez azonban a 2010-es években változott: szűkült a rés - állította a tárcavezető.

Varga szerint az exporttöbblet és az uniós források tudták azt biztosítani, hogy Magyarországon legyen tőke a befektetésekre, valamint a növekedésre. Ahhoz viszont, hogy a bővülés fenntartható legyen, úgy látja, kellett az államadósság csökkentése is. Ezt a hitelminősítők is felfedezték - magyarázta a miniszter.

Összehasonlította Magyarország és Lengyelország adósbesorolását. Rámutatott: bár a lengyelek kettővel magasabb szinten állnak, mégis csak 3 százalékos kamatra kapnak hitelt, míg itthon ez a szint jóval alacsonyabb.

Nincs 1 millió új munkahely

Fontosnak tartja - Matolcsy Györgyhöz hasonlóan -, hogy nőtt a foglalkoztatottság, bár azt is elismerte, hogy a kormány által korábban megígért 1 millió munkahelytől messze vannak. Viszont azóta változott a világ is, mert amikor 60 ezer munkahely van, akkor a tartalékokat kell megnézni. A miniszter úgy látja, hogy ilyen tartalék van még a közmunkában, de a kormány a szépkorúak - vagyis a nyugdíjasok - újrafoglalkoztatásában is lát lehetőségeket.

Varga úgy vélte, a béremelések miatt visszacsábíthatóvá váltak a külföldön dolgozók.

Ezek lesznek a kihívások

Varga szerint is fontos, hogy átalakították a szakképzési rendszert. A duális képzés egyik fontos erényének nevezte, hogy az munkáltatóbarát, hiszen a résztvevőket nem az állam vagy az iskola választja ki, hanem maguk a vállalkozások, miközben az állam fizeti a képzésüket.

Úgy látja viszont, hogy ezt a rendszert közelebb kell vinni a német rendszerhez, ami inkább keresetalapú elhelyezését jelenti a diákoknak. (Nem fejtette ki részletesen, hogy ez mire vonatkozik, de vélhetően az állami finanszírozás átalakítását célozhatja - a szerk.)

A miniszter kiemelte, szeretnék elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni, a vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni.

Végezetül arról beszélt, hogy az adórendszer kényelmesebbé tételében kiemelt szerepe van annak, hogy csökkenjenek az emberek bürokratikus terhei. Így adóbevallást már nem kell készítenie az embereknek, ezt pedig hamarosan a vállalkozásokra is kiterjesztenék.

Hét cél

Az első a növekedés: ez a program megvalósíthatóságának alapja, amely részben a világgazdaság alakulásán is múlik. A tárcavezető szerint az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között.

Emellett cél az is, hogy 2020-ra egy pénzforgalmi deficit nélküli büdzsét lehessen kialakítani. Fontos az államadósság csökkentése, hogy elérjék a GDP-arányos 60 százalékot öt éven belül.

A következő években még 250 ezer embernek kell dolgoznia - ismertetett egy másik célt az NGM vezetője. Ismét kitért a képzésekre: szerinte fontos, hogy újabb oktatási helyek jöjjenek létre a vállalatoknál. Ehhez 40 százalékos növekedés kell a képzési helyekben.

Végül azt mondta, hogy kellenek magyar brandek, amelyeket a világon mindenhol ismernek. Ilyenek egyelőre nem nagyon vannak, legfeljebb európai szinten ismertek a magyar termékek.

A jövőben 3 ilyen márka kell, amelyből az egyik a buszgyártásból lehetne szerinte: a négy jelenlegi gyártóból csinálnának egy Ikarust. Varga a Tungsramban lát még ilyen lehetőséget, a kormány pedig az orvosi eszközök gyártásában.

A kép forrása: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd.

HOZZÁSZÓLÁSOK