Orbán Viktor miniszterelnök egy végiggondolt stratégia mentén lényegében kipárnázta az utat ahhoz, hogy a gazdaságpolitikai unortodoxia után egy unortodox monetáris politika következzen - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Antal Attila politikai elemző, aki szerint ehhez csak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lehet az ideális szereplő.

Orosz pénzből is épülhet a régi álom

Antal úgy látja, Orbán oroszországi és brüsszeli találkozója abba az irányba mutat, hogy nem lesz az IMF-fel megállapodás, s ezt a nemzetközi pénzügyi szervezet is megerősítette: Magyarország a piacról és a természetesen orosz forrásokból finanszírozhatja magát - mondta Antal Attila. (Igaz, egyelőre ott tartunk, hogy Moszkva szerint nincs szó orosz kötvényvásárlásról. A szerk.) Az MNB-elnök megnevezése körüli színjáték vagy tesztelés ebben a kontextusban értelmezhető: a kormányfő az oroszoktól pénzügyi hátszelet kap(hat)ott, miközben Brüsszelt arról biztosította, hogy tartjuk a szigorú fiskális politikát. E két tényező Antal szerint elegendő ahhoz, hogy Orbán megvalósítsa régi álmát, hogy az MNB-t a kormány partnerévé tegye, ennek előképe volt az utóbbi időszak kamatcsökkentési politikája, illetve az MNB-n belüli éles belső viták is.

Őrségváltásra készül az Alkotmánybíróság

Az MNB "átvétele" emellett egybe esik az Alkotmánybíróság két új tagjának megválasztásával, ezzel lényegében a két legfontosabb kormányellensúly tekintetében egyszerre következik be az őrségváltás - hangsúlyozta Antal. Párhuzamosan bővül a kormány mozgástere, amire szükség is van, hiszen a kabinetnek nem hiányzik, hogy a választási költségvetést, illetve az abból következő politikát pénzügyi vagy alkotmányossági aggályok keresztezzék.

Megmaradhat az intézményi függetlenség?

A jegybankelnök utódlásával kapcsolatos találgatások mögött jó eséllyel kétes hátterű, inkább bizonytalan források állhatnak - véli Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője. A miniszterelnök többször jelezte, hogy az utolsó pillanatig kivár az új jegybankelnök megnevezésével, Fodor úgy látja, egyébként sem lenne racionális a kormányfő részéről, ha idő előtt bedobna egy nevet a köztudatba. Ebben az esetben ugyanis a jelölt személyén keresztül - függetlenül attól, hogy végül kiről is lenne szó - a forintárfolyamot óhatatlanul kitenné a pénzpiacok sok esetben eltúlzott lélektani hullámzását magyarázó sajtóattakoknak - tette hozzá Fodor. Az elemző szerint a kormány kivárásának oka éppen a viszonylag stabil pénzpiaci helyzet megőrzése, illetve a jelölt - és ezen keresztül - a független jegybank intézményi tekintélyének megóvása. Egy jelenlegi kormányzati szereplő jegybankelnöki kinevezése sem eredményezné az intézményi függetlenség végét, hiszen más állami tisztségviselők (például az alkotmánybírák) is korábbi funkcióiktól és kötődésüktől mentesen látják el elsődleges feladataikat - tette hozzá Fodor.

Még nem árazta be a piac Matolcsyt

Kívülről lehetetlen azt eldönteni, hogy mikor találgat a sajtó magától és mikor történik szándékos kormányzati kiszivárogtatás - mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Az utóbbi időszakban egyértelműen az volt a kormány célja, hogy nyugtassa a piacokat, ezt szolgálták Matolcsy nemzetközi sajtónak tett nyilatkozatai is az óvatos monetáris politika szükségességéről. Juhász ugyanakkor úgy látja, a Matolcsy kinevezését eldöntött tényként közlő - és a Fidesz által cáfolt - kedd esti sajtóértesülést követő forintgyengülés kérdésessé teszi, hogy a piac valóban beárazta-e a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter esetleges kinevezését a jegybank élére. Elképzelhető, hogy a hír kiszivárogtatásának célja éppen a piaci reakció tesztelése volt, a leendő jegybankelnök személyétől függetlenül az biztos, hogy szorosabb lesz a kapcsolat a monetáris politika és a kormány gazdaságpolitikája között. Ez lényegében már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a monetáris tanácsban kialakult kormánypárti többség eredményeként - tette hozzá Juhász.

Varga is része az üzletnek

Antal Attila úgy látja, Varga Mihály jelenlegi tárca nélküli miniszter, akár nemzetgazdasági minisztereként, akár az NGM feldarabolásával új pénzügyminiszterként való helyzetbe hozása része az "üzletnek", hiszen a piac felé egy hiteles(ebb) szereplőt kell prezentálni. A nyilvánosság számára Varga személye pótolhatja az elmaradt IMF-megállapodást, a valóságban azonban ezt az orosz rubelekből vett állampapírok jelenthetik. Ha a friss cáfolat ellenére mégis vásárol Moszkva magyar kötvényeket, az orosz üzlet "kiadási oldalán" valamilyen nagyberuházás állhat. Az elemző szerint nem lenne meglepő, ha például az eddig "nemzetstratégiainak" tekintett energetikában orosz szereplők jelennek meg - például a paksi atomerőmű bővítésében.

Fodor szerint Inkább "mítosz", hogy a sokáig halogatott személyi döntés a zökkenőmentes jegybanki átadást-átvételt nehezítené, stratégiai kérdésekben egyébként is a Monetáris Tanács jogosult dönteni. Racionális, hogy a kormányzati szereplők nem fogalmaznak meg elvárásokat a jövőbeli jegybanki vezetéssel szemben, pusztán a nemzetközi trendekhez igazodó "alapvető stratégiai partnerség" igényét hangsúlyozzák. Az elemző úgy látja, a kormányfőt az a kettős szempont is motiválhatja a jelölt kiválasztásakor, hogy a kabinet jogosan számolhat azzal, az adott keretek (kiegyensúlyozott fiskális politika, csökkenő inflációs kilátások) miatt az új jegybanki vezetés a jelenleg még kedvező nemzetközi környezetet is kihasználva inkább partnere lehet az árfolyam-stabilitás, illetve egyes gazdasági növekedési célok előmozdításában.