Varga Mihály: nem a forint gyengülése, hanem az árfolyam ingadozása jelenthet problémát

A magyar gazdaság Európa élmezőnyében van, teljesítménye az elmúlt évekhez hasonlóan, 2019-ben is dobogós helyet ért el, meghaladta a kormány és a Pénzügyminisztérium (PM) várakozását - kommentálta Varga Mihály pénzügyminiszter a friss adatokat az MTI szerint.
Domokos László, 2020. február 14. péntek, 14:04
Fotó: kormany.hu

A gazdasági növekedés a tavalyi negyedik negyedévben a PM által várt 4,2 százalékkal szemben 4,5 százalék lett, az év egészében pedig 4,9 százalék. A piaci konszenzus is 4,2 százalék volt.

A miniszter szerint 2020-ban inkább kívülről jöhetnek kockázatok, ezek között említette többek között a német autóipar nehézségeit, a koronavírus turizmusra, alapanyag-ellátásra, szállítási láncokra gyakorolt hatását, az Egyesült Államok és Kína, valamint az Egyesült Államok és Európa közötti problémákat, továbbá a világ jelentős eladósodását.

A tárca mindezekre figyelemmel, a korábbi 4 százalékról 3,5 százalékra korrigálta idei növekedési előrejelzését - jelentette be Varga Mihály.

A miniszter szerint az ipar lassulása figyelmeztető jel. Az év egészében még 5,4 százalékkal nőtt az ipar, de jól látható, hogy az év második felében egyre inkább gyengült teljesítménye, sőt decemberben már negatív is volt, ezért nem árt óvatosabban tervezni 2020-ra.

A német autógyártók nehézségei egyre inkább érezhetők, a járműipar decemberi 10 százalékos csökkenése azt mutatja, hogy ez a magyar gazdaságot sem fogja érintetlenül hagyni. Olyan új beruházások vannak azonban az autóiparban is, amelyek növelik az ágazat általános kapacitásait. Az eddigi létszámleépítések és gyárbezárások Nyugat-Európában voltak, nem Közép-Kelet-Európában, e szempontból nem állunk rosszul - tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető a 340 forint feletti euró/forint árfolyam kapcsán közölte: árfolyamkérdésekkel továbbra sem foglalkozik a kormány. A forintárfolyam változásából adódó következményekkel kell foglalkoznia, azzal, hogy az árfolyam hogyan hat az államháztartásra, a költségvetésre, ami nagyjából egyenlegsemleges. Az államadósság deviza részének kamatkiadása kapcsán lehetnek többletkiadások, a devizaarány azonban folyamatosan csökken, míg 2010-ben még 50 százalék fölött volt, most nem éri el a 20 százalékot - mondta a miniszter. A vállalatoknak Varga Mihály szerint nem az árfolyamszint, hanem az ingadozás jelenthet problémát.

A januárban rekordszintű, 4,7 százalékos inflációra reagálva azt mondta, a jegybankhoz hasonlóan azzal kalkulálnak, hogy a következő hónapokban mérséklődik a pénzromlás üteme. A nyugdíjasok nem szenvednek hátrányt, ha az infláció magasabb lesz, mint amivel a kormány kalkulált, novemberben megkapják a különbözetet.

A helyi iparűzési adó (hipa) átalakítását a Nemzeti Versenyképességi Tanács javasolja (az értékcsökkenési leírást, a k+f elszámolását és az adófeltöltés határidejét érinti). Ezek egyelőre javaslatok, a kormány annyit vállalt, hogy a javaslatokat megvizsgálja. A miniszter megjegyezte, a vállalkozások szempontjából nagyságrendi különbség van a központi és helyi adók között, míg tavaly a társasági adóból 300 milliárd forintot fizettek be, a hipából 827 milliárd forintot, amivel számolnia kell a kormánynak. A településekkel már elkezdték az egyeztetéseket. Céljuk, hogy mindenki számára kezelhető javaslat alakuljon ki, és arról döntsön a kormány. Egyelőre a háttérszámítások és hatásvizsgálatok zajlanak - mondta Varga.

HOZZÁSZÓLÁSOK