Sorsdöntő nap vár Orbán jelöltjére Brüsszelben

Várhelyi Olivér (képünkön jobb szélen), a magyar kormány jelöltje uniós biztosjelöltjéne hétfő délig van ideje arra, hogy a pénteken megkapott írásbeli kérdésekre válaszolva meggyőzze az európai parlamenti képviselőket afelől, hogy alkalmas az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosi posztjának betöltésére.
Szabó Zsuzsanna, 2019. november 18. hétfő, 09:58
Fotó: MTI Fotó / Szecsődi Balázs

Várhelyi Olivért, az Orbán-kormány uniós biztosi jelöltjét a múlt hét csütörtökön hallgatta meg az Európai Parlament külügyi szakbizottsága az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosi posztjára. Az EP-képviselők a magyar jelöltet három órán át faggatták, ám Várhelyi Olivér nem tudta meggyőzni a képviselőket arról, hogy alkalmas lenne a biztosi poszt betöltésére.

Nem is igazán a szakmai felkészültségével volt baja a képviselőknek - hiszen abban nem nagyon lehet fogást találni Várhelyi esetében - hanem főleg az volt vele a probléma - ahogy ez a meghallgatás utáni reakciókból kiderült -, hogy Várhelyi nem határolódott el Orbán Viktor politikájától, amit a képviselők sok esetben ellentétesnek látnak mindazzal, amit az EU képvisel.

Még a meghallgatás napján este Jaume Duch, az EP szóvivője bejelentette az MTI szerint, hogy Várhelyi Olivér írásbeli pótkérdéseket kap, ugyanis az európai parlamenti (EP-) frakciók koordinátorai egyelőre nem tudtak megállapodni a csütörtökön meghallgatott magyar biztosjelölt kinevezésének jóváhagyásáról. Duch azt is közölte a Twitteren, hogy a külügyi szakbizottság hétfő (november 18.) déli határidőt tűzött ki a kérdések megválaszolására. A szóvivő emellett azt is bejelentette, hogy a francia Thierry Breton és a román Adina Valean megkapta a tárcájukban illetékes testületek jóváhagyását.

Orbán politikáját kell értékelnie

A Politico, brüsszeli hírportál később nyilvánosságra hozta kérdéseket, amelyre a magyar biztosjelöltnek válaszolnia kell. Ezekben lényegében arra kérik Várhelyit, hogy értékelje az Orbán-kormány politikáját.

A kérdések között egyebek mellett a következők szerepelnek:

  • Úgy érzi-e, hogy kötelezi önt Orbán Viktor Türk Tanácsban mondott beszéde?
  • Hogy értékelné, ha egy uniós tagállam menedékjogot biztosít egy másik ország jogerősen elítélt miniszterelnökének?
  • Mit javasolna egy tagjelölt államról szóló jelentésben abban az esetben, ha az adott országban ellehetetlenítik az ellenzéket, teljes ellenőrzés alá vonják a közmédiát, korai nyugdíjba kényszerítik a bírókat és nem lépnek fel a korrupció ellen?
  • A déli szomszédos partner országokban milyen támogatást adna a civil társadalomnak, illetve elkötelezné-e magát amellett, hogy felfüggessze az olyan kormánynak adott költségvetési támogatásokat, amelyek megsértik az emberi jogokat?
  • Mit gondol, mekkora mértékűnek kellene lennie az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) keretének a nyugat-balkáni államok támogatása esetében?
  • Mit gondol, csökkenteni kellene-e a Törökországnak járó IPA és egyéb pénzügyi támogatásokat?

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete november 21-én áttekinti az értékeléseket és ajánlásokat, majd hivatalosan is lezárja a meghallgatásokat.

Start: december 1. - ha minden jól megy

Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A jelenlegi cél december elseje, bár az MTI szerint vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét, mondván, ez jogi kötelessége a brexit halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást. Ez eddig nem történt meg, ezért csütörtökön a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben.

A teljes biztosi testületről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. Ha minden a tervek szerint halad, akkor erre november 27-én kerül sor.

HOZZÁSZÓLÁSOK